ParlamentBLOG
Az újév biztat

Még nehány nap a folyó évből - és itt az újév. Nem tudjuk, mit hoz, mi rejlik feltakarhatlan fátyola alatt - de éppen mert nem tudjuk, sokat várunk tőle. Bár kipótolná amit elmulasztott a folyó év, melyet nem fogunk felírni abba a lajstromba emlékezetünk lapján, hol boldog éveink vannak feljegyezve. (..) Az újév biztat. A követválasztás megteremti az új pártokat és új országgyűlést: miknek feladata megteremteni aztán a kormányt, mely egy új alapon megkezdje a nagy munkát, melyhez minden állampolgárnak hazafiúi szent kötelessége önzetlen segélyt nyújtani. (Mikszáth Kálmán)

Mikor édesebb a bor, a remény, a jövendő, ha nem azon az éjszakán, amely utoljára rekeszti be a megunt, megvénült esztendőt? Talán nem is kell hinni a babonákban, hogy ezen az éjszakán régi kedvünkre eszméljünk, új reményeinkkel megismerkedjünk, hiszen az emberi élet oly rövidre van szabva, hogy minden esztendő, amelyet hátunk mögött hagyhatunk: csak vigasztalás lehet, hogy már nem tart oly hosszant a tennivaló. Hagyjátok az embereket játszadozni ez éjszakákon, hagyjátok a betegeket új reményekre éledni, hagyjátok elhinni, hogy a múlt idő nyomtalanul múlik el felettünk. Csak a megszerelmesedéstől óvakodjatok ez éjszakán, mert ekkor nagy jelentősége van minden szerelemnek, egy esztendeig nyöghetjük hatalmát. De mily jó tudni, hogy az éjféli óraütést sokmillió ember várja ébren és jókedvűen, akinek kedve, öröme, reménysége azonos a miénkkel. Hagyjátok örvendezni a szegény embereket! (Krúdy Gyula)

{ komment (0) } { permalink }  
Káromkodásból katedrálist
Beütött a hószezon, no meg a Szilveszter is közelg, amihez végre odahegeszthetünk egy-két jókívánságot is, például ilyet: minden jót! Déli ezekben az utolsó napokban azt a közkeletű álláspontot igyekezett röpke kutatással megcáfolni, hogy a parlament bizony, az anyázásoknak kijelölt helye, ahol a képviselők egymás fejéhez válogatott szitokszavakat vágnak. Ez picinyt sem igaz. Hiszen ebben a ciklusban mindösszesen 17-szer hülyéztek a parlamentben. Akkor sem egymást, hanem saját magukat, vagy éppen általános alanyt használva a világban valahol fellelhető hülyéket, mint közösséget támadták kivont kardokkal. De lássuk a kurva kifejezést és példákat is adjunk hozzá...
{ komment (0) } { permalink }   { tovább }
Ruszkik, könyörgünk, ne menjetek haza!

Saját tapasztalatból tudhatjuk: nem sok jót jelent, ha Moszkva úgy dönt, külföldi országban állomásoztatja katonáit. Persze távolról sem csak mi "büszkélkedhettünk" orosz katonákkal az ország területén a rendszerváltás előtti négy évtizedben: több földrészre jutottak vörös csillagos hadfiak. De mi a helyzet ma? Állomásoznak-e külföldön oroszok? Békefenntartó missziókban részt vesznek, orosz katonákat toboroztak például a koszovói békefenntartó misszióba, azaz a KFOR-ba.

Nos, az orosz törvényhozás úgy döntött, hogy kétszáz katonát, valamint négy szállító- és katonai helikoptert és egyéb szervező egységeket küld Szudánba. Roppant csekély számú egységről van szó, így a núbiai sivatagban élőket aligha fenyegetheti az a veszély, mely szerint negyven évig a nyakukon maradnak a derék orosz békefenntartók. Nem is szólva arról, hogy az országban szinte semmire sem lesz elég a maroknyi csapat, hiszen az afrikai kontinens legnagyobb államában számos problémát kellene megoldani, amihez egy egész ezred sem lenne elég.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyébként márciusban döntött úgy, hogy 10 700 békefenntartót küld Szudán déli részébe. Feladatuk az, hogy felügyeljék: betartják-e a tűzszünetet a kartúmi iszlám fundamentalista kormányhoz hű katonák, illetve a keresztény-animista vallásúakat képviselő déli hadfiak a tűzszünetet. A szudáni polgárháború egyébként valójában a pénzről szólt. Arról, miként osszák el a Dél-Szudán hegyvidékes részein rejlő értékes nyersanyagokat.

{ komment (0) } { permalink }  
Viták, sablonok, ámítások

Scotland ügynök az olvasta az internetes híradásokban, hogy az MSZP szerint csaknem száztízezerrel csökkent a szegények száma Magyarországon 2003-hoz viszonyítva. Mindezt Újhelyi István, a párt alelnöke jelentette be szakértői elemzésre hivatkozva. A fiatal politikus, miközben a Tárki felmérését lobogtatta, azt mondta: 2003 és 2005 között csökkentek a munkajövedelmek egyenlőtlenségei, a fontosabb társadalombiztosítási és szociális jövedelmek ma összességében lényegesen nagyobb arányban jutnak el az alsó jövedelmi ötödhöz, mint az Orbán-kormány idején. „Az elmúlt évek igazolták, hogy a kormány helyesen határozta meg a célt, a szegénység mérséklését és ehhez helyesen választotta meg az eszközöket. Miközben a Fidesz a kormány ellen harcol, ezenközben a szocialisták a szegénység ellen küzdenek” – szólt a kormányoldali kijelentés.
Mondani sem kell, hogy nem váratott sokáig a Fidesz reakciója sem. Harrach Péter, a Fidesz szociális kabinetjének vezetője úgy fogalmazott: „a Medgyessy-Gyurcsány-kormány három és fél év alatt nem tudott olyat tenni, amely javított volna a legnehezebb sorsú emberek helyzetén, a szegénység mára jóval nagyobb, mint 2000-ben volt". A jobboldali politikus hozzátette még: „sajnálatos, hogy Újhelyi István nincs tisztában kormánya tetteivel, ugyanis a családpolitikai támogatás átalakítására tett intézkedésekkel éppen a legjobban rászoruló, alacsony jövedelemből élő családok jártak a legrosszabbul”.
Apró deja vue után Scotland ügynök – kommentár nélkül – idemásolja az egyik legfrissebb hírt szeretett Skóciája belpolitikai életéből. Íme:
A skót liberális demokraták elnöke, Charles Kennedy azt mondta: a szegény és gazdag emberek közötti szakadék ma nagyobb a munkáspártiak kormányzása alatt, mint amikor még Margareth Thatcher volt a miniszterelnök. A munkáspártiak erre reagálva azt közölték: az ő pártjuk kétmillió gyermeket és nyugdíjast emelt ki a szegénységből.”
Mindenhol ugyanaz a lemez. No comment.

(A képen Charles Kennedy pártelnök és Jack McConnell skót miniszterelnök)

{ komment (0) } { permalink }  
Gyertek haza, vár Skócia!

Emlékezetes vihart kavart nemrég Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszéde a Demos Magyarország és a Policy Network közös konferenciáján. A kormányfő ugyanis – sok más érdekesség mellett – azt találta mondani, miszerint „A magyar ember, az kérem szépen, a Jóistennek nem akar megmozdulni.” Lett is ebből a mondatból ismét csak politikai belháború, sajtótájékoztatók és tiltakozások követték egymást. Hogy hogyan értelmezhető a kiragadott mondat és miről is szól mindez tulajdonképpen – már más kérdés.
A lényeg az, hogy a magyar fiatalok kevésbé élnek az új idők adta lehetőséggel, nem használják ki minden részletében azt, hogy generációjuk már szabadon járhat-kelhet és vállalhat munkát Európában. Hogy az országnak jó-e az, ha fiataljai máshol vállalnak munkát – lehet vita tárgya. Érvek és ellenérvek is szép számban felsorakoztathatóak mindkét oldalon. Scotland ügynök sem kíván igazságot tenni az ügyben, mert nem is tud. Rábukkant azonban egy ehhez kapcsolódó hírre.
A Skót Nemzeti Párt (ők azok, akik Skócia függetlenségéért próbálnak „harcolni”) hangos sajtótájékoztató keretében mutatott rá, hogy 1980 óta közel másfélmillió (!) ember hagyta el Skóciát és keresett máshol boldogulást. A kormány „Fresh Talent”-programjának köszönhetően mindösszesen alig több mint hatszáz fiatalt sikerült hazacsábítani, miközben folytatódik az a tendencia, miszerint évente minimum újabb hetvenezer fiatal veszi az irányt más országok felé.
Kenny MacAskill, az SNP igazságügyi szóvivője szerint a 2006-os évben azt az üzenetet kell sugallnia a skót vezetésnek, hogy „gyertek haza, vár Skócia!” MacAskill szerint egy demográfiai időzített bomba ketyeg a skót határokon belül, amelyet ideje hatástalanítani. Mint mondta: minden erőnkkel azon vagyunk, hogy szebbé, élhetőbbé, vonzóbbá tegyük az országunkat mások számára, közben nem veszünk róla tudomást, hogy honfitársaink elhagyják Skóciát a biztosabb anyagi jólét reményében. Az SNP a szomszédos Írország példáját hozta fel, ahol majd háromszázezer új munkahelyet teremtettek négy év alatt. „Nem a kanadai skót közösségeket kell megcéloznunk, hanem a manchesteri skót buszsofőrt és a londoni skót közértest” – tette hozzá MacAskill képviselő.
{ komment (0) } { permalink }  
Beindult az osztrák pártringlispíl

Ausztriában a parlament békés ünnepi szabadságát tölti, de a politikusok már kíváncsian tekintenek a 2006-os választási év elébe. Sokan úgy vélik, hogy a német példa ezúttal is ragadós lehet "sógorainknál": merthogy távolról sincs kizárva a nagykoalíció lehetősége. Persze emmyire nem szabad előreszaladni már csak azért sem, mert mind a kormányzó Néppárt, mind a szociáldemokraták győzelemre számítanak, utána pedig a parlamenti többséghez elég lehet szövetkezni egy kisebb párttal: a Szabadságpárttal, az FPÖ-vel, vagy a Zöldekkel. Németországban a Zöldek nem voltak hajlandóak az úgynevezett Jamaica-koalícióra, azaz nem léptek szövetségre a kereszténydemokratákkal és a liberálisokkal. Ausztriában azonban a környezetvédők már régóta szerelmes pillantásokat vetnek a Néppártra. Az ÖVP frakcióvezetője, Wilhelm Molterer mindenesetre nem akart találgatásba bocsátkozni arról, hogy ha pártja nyer, akkor kivel alakít majd kormány. "Minden parlamenti párt demokratikus" -mondja roppant nagy bölcsességgel. Az ÖVP-nek alighanem az lenne a legszerencsésebb, ha természetes szövetségesük, az FPÖ mellett a liberálisokból kivált képviselők alkotta, s Jörg Haider (képünkön) fémjelezte BZÖ is bejutna a parlamentbe, mert így biztosított lenne a jobboldali parlamenti többség. Ám erre nem lehet azért mérget vetni: a BZÖ népszerűségi mutatója ugyanis két százalék körül mozog.

Mindenesetre ha a Néppárt nyer, valószínűsíthetjük: Ausztria mit sem változtat a külföldi munkavállalókra vonatkozó nem éppen liberális rendelkezésein, mert - mint Molterer mondta - mindent elkövetnek azért, hogy 2011-ig semmiféle változás se történjék e téren.

{ komment (0) } { permalink }  
Tortaterroristák és netaktivisták
Adjunk hát a játéknak is, ha már a politikusok ezzel cseszik el mindennapjaikat. "Létezik egy csapat, amelyet csak Tortaterroristáknak hívnak az egész világon. (..) Én egyelőre csak virtuálisan merem felvállalni azt, hogy megdobálom azokat, akiknek néha szívesen odakennék egyet" - írja Horn Gábor politikai államtitkár, országgyűlési képviselő Tortacsata című játékának bevezetőjében.  Horn - mint írja - virtuálisan tortaterrorista, de  - mint írja - csak egyelőre. Mert később komolyan az lesz - lásd: ha nagy leszek, kemény leszek! - és úgy odaken valakinek a parlament lépcsőjén, hogy attól sajog majd a bal kisujja, az meg zuhantában addig dobol majd lefelé a fokokon, míg el nem éri a parlamenti küszöböt? Aki utálja a majdani tortaterroristákat, akik jelenleg embrióformában csak virtualitásban leledzenek, az virtuálisan dobálja meg Horn Gábort, a játékban ugyanis az ő virtuális alakja is feltűnik, mint potenciális tortacélpont. Aztán ott egy másik, baloldali játék, a Megnyílt az álomgyár. Kitöltöd a mezőket kásás vagy görögzitás kívánságaiddal, és elküldöd Orbán Viktornak, hadd teljen meg a mailboxa, és hadd tépje idegességében lazára az amúgy új és amúgy eléggé fiatalosnak szánt barkóját. Kezdik a fiúk, kezdik! De a jobboldalon is élesedik a hercehurca: az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség például netaktivistákat szervez, akiket  - mint ezernyi R2D2 -t - fórumokra irányít majd, vagy már régóta robog a Fidelitas főpolgármester cikizője. Mit akarunk még?! Lesz ezernyi virtuális játék, kaland, móka, kacagás!
Tortára fel!
{ komment (0) } { permalink }  
Meglepetés a javából!

Meglepő jelentést hozott ki az orosz parlament a tavaly szeptemberi beszlani tragédiáról, amikor az Oroszországhoz tartozó köztársaságban, Észak-Oszétiában iszlám fegyveresek elfoglaltak egy iskolát, s a túszejtő akció végül szörnyű drámába torkollott. Nos, azért meglepő, mert a Kremlhez húzó parlamenterek nem azt hozták ki, hogy a rendfenntartók tökéletesen végezték a munkájukat az iskola ostoma során. Elvben talán mindenki ezt várta volna, hiszen előző nap a moszkvai legfelsőbb bíróság ítélkezett úgy: a hatóságokat semmiféle felelősség sem terheli.

Az alsóház, a Duma vizsgálóbizottsága Alekszander Torsin szerint a megölt 32 terrorista közül nyolcat mindmáig nem azonosítottak. De, ami különösen meglepő, a jelentésben megállapítják: a tragédiát el lehetett volna kerülni. Az már persze más kérdés, hogy a váratlanul kritikus jelentésnek semmiféle jogi és egyéb következménye sem lesz.

Sokunkban biztos mindmáig élnek a szörnyű képek, amikor 2004 szeptemberében mintegy 1100 iskolás gyermeket ejtettek túszul a csecsenek. A hihetetlenül rosszul előkészített, s balul elsült túszszabadító akcióban 331 ember vesztette életét, közöttük 186 gyermek.

{ komment (0) } { permalink }  
Méltóztassék lehelni!
A brit parlamentben képviselők naponta mintegy 450 liter sört, bort és tömény alkoholt fogyasztanak munkaidő alatt. A napi 450 liter hét és fél decinek felel meg fejenként, ami akkor is sok, ha a brit alsóházban 641 képviselő dolgozik. Nálunk bezzeg, naponta körülbelül 35 liter középkategóriás bor és pezsgő fogy el, pálinkából, konyakból kéthetente kell egy-egy új üveget kinyitni, sörből is viszonylag kevés, napi négy liter fogy - írja a Színes Bulvárlap. Valóban, tapasztalataim szerint a magyar Országházban az olcsó menű - kb. 600 forintért leves plusz rétes, vagy egyéb finomságok - után gyakran fel-lelifteznek az ádámcsutkák, és nem bambi iramlik a nyakakban, inkább a bor dívik, a vörös bor mondja meg, ki vagy, s üresednek a széksorok, ha bemutatót tartanak a Vadász teremben egynémely szőlőpárlatban utazó cégek. De kapatos, pardon szalonspicces képviselőt - talán egy kívétellel, de ő már a taxisokat is üdvözölte így - nem látni a parlament folyosóin. Mindenesetre a kicsiny bor is "bőbeszédűvé teszi az embereket és esetleg túlságosan elevenekké, de ez ellen is lehet intézkedni" - írta egykor Mikszáth parlamenti karcolatában, melyben isteni ideát tárt az olvasó elé. Sajnos, a nagyszerű ötletből azóta sem lett semmi, pedig mennyi felesleges vitát, mennyi ordas bekiabálást lehetne megelőzni ezzel.

"A régi megyékben volt praxisban, hogy a beidézett tanút, ha gyanúsnak találta az esküdt, odahítta a bírói széke elé s így szólt: "lehelj rám". Megszagolta a lélegzetét, s ha akarta akceptálta, ha nem, visszautasította. A délutáni ülésekre még egy jegyzői állást kellene tehát szervezni, a "szaglászó jegyző"-ét, aki a pulpitus elé idézvén a szólásra felhítt orátort, e szavakat intézné hozzá ünnepélyesen:
- Méltóztassék lehelni.
A lehelés után pedig végzésileg kimondaná az elnök: "Önnek megadatik" vagy "öntől megvonatik" a szó."

{ komment (4) } { permalink }  
Petíciós bemutató már DVD-n is!
Scotland ügynöknek sikerült hozzájutnia a Skót Parlament egyik legfrissebb kiadványához, a petíciós rendszert bemutató DVD-hez. A film egy példányát a Parlament sajtóosztálya bocsátotta a magyarországi Albannach Skót Kulturális Egyesület és a skocia.hu rendelkezésére. Michael McMahon képviselő, bizottsági elnök úgy fogalmazott: a Petíciós Bizottság létrehozása az egyik legnagyobb sikertörténet a Skót Parlament eddigi életében, hiszen polgárok ezreit sikerült vele megszólítani. A petíciós rendszer lényege, hogy a polgárok írásos vagy elektronikus formában felhívják a Skót Parlament képviselőinek figyelmét adott kérdések fontosságára, illetve akár törvényalkotást, törvénymódosítást is kezdeményezhetnek.
{ komment (0) } { permalink }   { tovább }
Az utolsó bölcs mondat
Bizonyára sok érdekességet feljegyeznek majd a krónikák a 2005-ös évről: szavaló képviselőket (Haj de messze luxus ország, ott terem luxus kenyér, luxus ablak luxus rácsán luxus nótát fúj a szél...), törvénydömpinget, visszatérő ellenzéki vezért és a többi, és a többi, de egy dolgot, egy beszólást, egy hozzászólást nem említ meg majd senki, nem őriz meg semmilyen brossúra, nem válogatják be antológiákba, nem elemzik majd nagyokos politológusok, pedig szívből jött, emberi volt, mindazt tükrözte, amit az egész évad nem: a politikusi őszinteséget, előrelátást, bölcsességet és hálát. Az idei év, az őszi ülésszak utolsó hozzászólása a parlament legidősebb képviselője száját hagyta el, miután Mandur László levezető elnök berekesztette az utolsó ülést. Dr. Horváth János akkor, abban a szent pillanatban, csak egyetlen egy, rövid, ámde mélyértelmű mondattal üzent az utókornak: Éljen az elnök!
{ komment (2) } { permalink }  
Képviselői gasztromustra

Tudom, már ádámcsutkáig megtelt mindenki, de azért hadd fokozzam a hatást egy két országgyűlési képviselő recepttel. Bár, a parlament legjobb szakácsa címet én mindenképpen Kovács Ferenc fideszes törvényhozónak (lásd: sitkei kápolnakoncertek Balács Fecóval fűszerezve) adományoznám, még akkor is, ha egyik könyvében megjelent receptjét az otthoni megvalósítás után lavórral a WC-n ülve ünnepeltem meg, de ez nem az ő hibája, hanem a kókuszos pulykáé, mely gyalázatos módon nem akart megbékélni velem, pedig istenbizony próbáltam magamhoz édesgetni. De kövessük Dávid Ibolyát, akinek Rácpontyát minden bizonnyal nemcsak férje kedvelné, hanem mások is, köztük leginkább azok, akik inkább a főzőmestert látnák szívesen az MDF elnökasszonyában, mint a politikust. Juhász Ferenc kelkáposztás tarjája pedig maga lehet a tökély, olyan élvezet, mint azoké a leszerelt katonáké volt, akik búcsúpillantást még egy sörösüvegen keresztül sem vetettek az elhagyott kaszárnyára. Díjakat nem osztok ki, körülbelül egyformán ízletes lehet mind. Apropó körülbelül! A több receptkönyvet is megalkotó Kovács Ferenc egyszer a söjtöri lakoma apropóján keveredett gasztronómiai adok-kapokba a parlamentben: Van egy közismert Deák-adoma, miniszter úr. A parlamentben véletlenül az egyik képviselõtársa elvitte Deák Ferenc kalapját. Szabadkozik a képviselõ a félreértés miatt. Deák úr, nem volt nehéz összekeverni a kalapokat, körülbelül egyforma a fejünk. Körül, az lehet - válaszolta Deák -, de az biztos, hogy belül nem. Körül-belül ennyi az önök viszonya is a deáki értékrendhez. Mert hallhattuk a pártelnök-külügyminiszter úrtól, aki körülbelül azt állítja, hogy a virslit igen kedvelik barna kenyérrel, de belül a gyomrukban az ételkülönlegességeket részesítik elõnyben a szegénységpárti kormánytagok.

{ komment (2) } { permalink }  
Összeült az arab vitaparlament

Az arab világot igazán nem lehet azzal vádolni, hogy túlságosan összetartó lenne. A 2003-as Irak elleni katonai invázió előtt az Arab Liga mindenféle dörgedelmet fogalmazott meg az Egyesült Államok és persze George W. Bush elnök címére, ám amikor megindult a támadás Szaddám ellen, akkor az arab országok túlnyomórészt hallgattak. Akkor sok bírálat is érte az arab világot, hogy képtelen egységesen fellépni. Ennek nyilvánvalóan megannyi oka van. Például az, hogy Washington több arab államot (Egyiptomot, Jordániát, Tunéziát...) nemes egyszerűséggel "lefizet". És hát az arab államok számára is valahogy fontosabb a pénz, mint az erkölcs.

Ezért akár meglepetésként is értékelhetjük a hírt, amely szerint az arab világ államai megalakították első közös parlamentüket. Az Arab Ligát alkotó országok ma tartották alakuló ülésüket az egyiptomi fővárosban, Kairóban. "Ez csak a kezdet, de hát az Európai Parlament is egyszer kis taglétszámmal kezdte" - mondta az egyik küldött. Az arab törvényhozás jelenleg nyolcvannyolc tagot számlál, minden állam négy honatyát delegál. (Az Arab Ligában 22 ország kap helyet, beleértve Palesztínát is, ami ugyebár hivatalosan nem létezik.) Egyelőre amolyan jelképes intézményről van szó, hiszen végrehajtói hatalma nincs. Ráadásul csak akkor kap munkát, ha az Arab Liga erre külön kéri.

A helyzetet bonyolítja, hogy akadnak olyan arab országok, ahol hagyományos parlament sem létzik. Ezért Szaúd-Arábia és az Arab Emírségek a konzultatív gyűlésből küldenek személyeket a parlamentbe. A pánarab parlament székhelye Szíriában található. Öt évet kapott a testület arra, hogy kidolgozza saját működésének alajpait. Ismervén az arab országok összetartását, lehet, hogy ez is kevésnek bizonyul majd.

{ komment (0) } { permalink }  
Mi fán terem a skót kormány?

Független vagy bilincsbe vert? Önálló vagy irányított? Milyen is a skót kormány és hogyan épült fel a kormányzati rendszer? A legutóbbi választáson újra a Munkáspárt nyert, igaz ezúttal elveszített néhány mandátumot. Hogy mely pártok alkotják a jelenlegi skót kormányt, ki dominál és mit csinálnak a nacionalisták – most kiderül. Kis skót politikai lecke. Scotland ügynök újabb összesítője...
{ komment (0) } { permalink }   { tovább }
Fegyverműves törvényhozók
Vagyon. Vagyon. Vagyon. Scotland ügynök korábban írt már egy postot a skót skótok vagyonnyilatkozatáról. Eljött az idő, amikor a magyar skótok is elárulhatják, van-e házuk (nincsen), autójuk (az se nincsen), aranyuk (hogy gondolod?), vettek-e lakást (á, dehogy!), esetleg nyaralót (tágas égen andalog...). A képviselők január 31-ig, akár interneten is leadhatják nyilatkozatukat - derül ki a képviselőknek kiküldött Szili levélből. Orbán 2004-es bevallásában azt írta, hogy még törleszti a házára 2002-ben felvett húszmilliós hitelt, pártelnökként párelnöktársai közül a legtöbbet, bruttó 662 ezret keresett. Medgyessy Péter nyugdíjas miniszterelnök mint volt kormányfő bruttó 1,2 milliót, mint nyugdíjas 186 ezer forintot keresett 2004-ben. Kuncze több mint tízmilliót takarított meg, Lendvainak pedig volt a takarékban 1500 dollárja. Kövér Száradó ruhák a tanyán című kép tulajdonosa, Hillernek nem volt autója, de volt több mint hétmilliója. Deutschnak pedig se otthona, se lakása, se nyaralója nem volt, ellenben volt egy autója, melyre még hitelt is vett fel. A képviselők előtt nagy feladat áll. Izzadva, nyögve most egy olyan új bevallást kell körmölniük, melynek minden egyes mondatát, akár egy keresztrejtvényt, vízszintesen és függőlegesen is jól meg kell konstruálni, hiszen a rejtvényfanok ezerrel szednek majd ízekre minden egyes bejegyzést: vizszintes 6 és függőleges 2 nem adja ki az új lakás négyzetméterének tavaszi zsongását. Ebben a fokozódó helyzetben nem árt a családtagokra írni mindent, azt a papírt ugyanis páncélszekrényben őrzik, nem nyilvános, abba csak Bástya elvtárs nézhet bele, ha akar, de ő eddig nem akart, hiszen több vagyonvizsgálati kezdeményezés indult, de mind elvérzett, vizsgálat meg egy szál se. A képviselők most saját maguk készítik el a saját maguk ellen fordítható, legjobb, leghatásosabb, ámbátor legdemagógabb választási fegyvert. Harcra fel!
{ komment (0) } { permalink }  
Boldog Karácsonyt!

Mi mással kívánhatnánk Boldog Karácsonyt, mint egy parlamenti "blogger", a darabontkormánynak dolgozó Ady Endre postjával, mely a száz évvel ezelőtti Karácsonyon a Budapesti Naplóban jelent meg. Az az év abban különbözött a 2005-ös esztendőtől, hogy meddő volt, gyermeknek, jogszabálynak nem adott életet. Bezzeg, száz évvel később rekordot döntöttek a Száz lépés miatt túlórázó törvényhozók. Mesélik, volt olyan bizottsági ülés, amit idén decemberben éjfélre hívtak össze csakhogy teljesüljön minden szabály. Hogy idén több gyermek született-e, mint korábban? Nem hiszem. Mindenesetre a napokban megszületett az első parlamenti baba, Barnabás, akinek anyja (Nagy Nóra) és apja (Nyakó István) is országgyűlési képviselő. De térjünk vissza a száz évvel ezelőtti bloggerre, aki akkoriban, kissé optimistán, ezt írta: "Betlehem csodája visszatér hozzánk, s meg fog sokasodni mirajtunk. Karácsony ünnepén, e szomorú karácsonyban, mi látjuk a hatalmas újat: az európai Magyarországot"....
{ komment (4) } { permalink }   { tovább }
Zsákutcában a demokrácia

Akkor most demokrácia van Hongkongban - hét évvel azután, hogy az államot átadták a britek Kínának -, vagy sem? Nyilvánvaló, hogy nagyságrendekkel szabadabb az élet, mint az "anyaországban", de a szabadságjogkat illetően azért némi visszalépés figyelhető meg. Némi túlzással úgy fogalmazhatnánk, hogy zsákutcába került a hongkongi demokrácia. A választási reformcsomag elfogadása pedig éppen a demokraták ellenállásán bukott meg: az állam 60 fős törvényhozásában 24-en szavaztak a javaslat ellen. Az elfogadáshoz azonban kétharmados többségre lett volna szükség. A demokraták szerint a törvényjavaslat legnagyobb hibája az, hogy nem határoz meg pontos menetrendet az általános és szabadá választások bevezetésére vonatkozóan. Az új hongkongi kormányfő, Donald Tszang a kínai vezetéssel egyetértésben csak arról határozott, hogy növelik az - egyébként túlnyomórészt Pekinghez húzó - törvényhozás létszámát, valamint azt a testületet, amely miniszterelnököt kinevezi.

A hongkongi parlamentnek nincs joga a miniszterelnök kinevezésére, ami miatt sokszor tiltakoztak az utcákon a város demokrácia iránt áhítozó lakói. A felmérések szerint a helybéliek nyolcvan százaléka szeretne egy nyugati típusú demokráciát. Hongkongban tulajdonképpen a helyzet változatlan: a vezetés Pekinghez hűséges ugyan, a többség azonban nem hisz az anyaországnak. Rejtély, ez a kettősség meddig létezhet, megengedhető-e hosszú távon is, hogy semmbe veszik a lakosság túlnyomó többségének akaratát.

{ komment (0) } { permalink }  
Marad a május?

A hír nem is érdekelne nagy publicitást, ha egy fránya dátum, egy sokat sejtető dátum nem lenne benne. Jövőre április 7-9-én (péntek, szombat, vasárnap) tartják a Magyar Polgármesterek VI. Világtalálkozóját Gödöllőn. A rendezvény fővédnöke Sólyom László köztársasági elnök lesz, aki azon az áprilisi szombaton a nyitóelőadást is tartja. Emlékszünk? 125 napra jósolta Orbán Viktor a választást. Ez pontosan április 9-re jönne ki. Emlékszünk? Sólyom csak januárban fedi fel a kártyáit, de már most tudja, hogy mikor lesznek a választások. Ha véletlenül április 9-re akarja kiírni a választásokat, akkor miért vállalta volna el az esemény fővédnökségét? Hiszen a konferenciát kampánycsendben eléggé bajosan lehetne megrendezni, maximum a halak ívásáról és az ikrák csatornaszolgálati kötelezettségeiről eshetne szó, de az sem a pártos polgármesterek szájából, mert azok csak a mosdóba bezárva vészelhetik át jogszerűen, kampánycsendsértési feljelentések nélkül a hétvégét. Vagy lehet, hogy Sólyom feledékeny? A felkérés korábban érkezett, ő rábólintott és most érzi, gáz van, de nem szólhat, megígérte,  kénytelen  lesz januárban kellemetlen helyzetbe hozni a szervezőket, akiknek csak szűk két hónapuk marad a variálásra. Vagy igenis tudta, hogy az április 9. nem jöhet szóba, hagyta, hogy a dolgok folyjanak csak medrükben, nála volt a Bölcsek köve, az információ, a tuti, a biztos, amit még Orbán sem tudhat, vagyis hogy marad a május? Annak is a 14. napja?
{ komment (0) } { permalink }  
Mi fán terem a skót parlament?

A Skót Parlament meglehetősen fiatal, amolyan kamaszfiú a testes, öreg, régimódi Parlamentek sorában. Nemrég adták át az új épületet, amely bár sokba került, ismerve belső és külső szépségét: mindenképpen megérte. Hogy ismerni és érteni tudjuk a Skót Parlament működését, Scotland ügynök összegyűjtötte a fontosabb adatokat. Kis skót parlamenti lecke. Érdekes. Izgalmas. Kötelező.
{ komment (0) } { permalink }   { tovább }
A cunami svéd utóhullámai

December 26-ikán lesz egy éve annak, hogy a délkelet-ázsiai katasztrófában 543 svéd turista életét vesztette, 1500 pedig súlyosan megsebesült. A cunami-katasztrófa következményeit botrányosan passzívan kezelő hatóságokat kivizsgáló svéd "katasztrófa bizottság" a 2005 december elsején benyújtott jelentésében elmarasztalta a svéd kormányt. Nem volt egy működőképes válságkezelő központ, nem léteztek kidolgozott rutinok, melyek nélkül készenlétről nem lehet beszélni. A bizottság megállapította azt is, hogy "eszméletlen rossz" volt az együttműködés a kormányhivatal és a külügyminisztérium képviselői között. Az impo... bocsánat, improvizált intézkedések miatt megrendült a hit a svéd államban, mint az állampolgárok biztonságát garantáló intézményben.

A kőkemény bírálat elsősorban a felelős minisztereket célozta meg. Habár a média jelentései tiszta és korrekt képet adtak a katasztrófa méreteiről, a szélesebb hatókörrel rendelkező főnökök a katasztrófa első napjaiban sem tértek vissza a karácsonyi szabadságukról. Ezért nem vették fel a kapcsolatot a hasonló sorsa jutott turisták országainak a segélyszervezeteivel. A német és az olasz hatóságok válságszervezetei kezdettől fogva együttműködtek.

 Az első megbízható információk karácsony másodnapján pusztító cunamiról a Svéd Külügyminisztérium telefonközpontjába érkeztek, és megakadtak a szolgálatos osztályvezetőknél....

{ komment (0) } { permalink }   { tovább }
Merkel: miért kell a világnak?

Az igazat megvallva nagyon rossz jósnak bizonyultam, mert mi tagadás, arra számítottam, hogy Angela Merkel, a német kormány kancellárasszonya képtelen lesz karizmatikus politikusként irányítani a kereszténydemokrata-szociáldemokrata összetételű nagykoalíciót. Kancellárrá választása óta azonban sikert sikerre halmoz. Az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozója után igazi hősként ünnepelték, hiszen elsősorban az ő nagyvonalúságának volt köszönhető, hogy megszületett a kompromisszum az unió 2007-2013 közötti költségvetéséről.

De belföldön sem panaszkodhat, s nem csak azért, mert népszerűségi mutatója biztosan kúszik felfelé. A Bundesrat, azaz a parlament felsőháza elfogadta azt az adóreformot, amely lehetővé teszi a német kölségvetési deficit lefaragását. A honatyák egyebek mellett adózási előjogokat töröltek el.Gazdasági szakemberek üdvözölték, hogy a nagykoalíciós kormány valóban nagy sebességgel vetette bele magát a reformfolyamatba, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy új alapokra helyezzék a jelenleg ezer sebből vérző német gazdaságot. "Jelzésértékűnek nevezném mindazt, ami eddig történt a kabinet háza táján" - értékelt a tekintélyes International Herald Tribune hasábjain a német pénzügyi szakértő, Stefan Bach.

Persze az is tény, hogy messze még a koalíciós kormányzás vége, s ki tudja, mi lesz még az elkövetkezendő négy év alatt?...(Valami azt súgja, a mellékelt Merkel-fotót nem olyasvalaki készítette, aki a CDU elnökasszonyának megrögzött híve lenne.)

{ komment (0) } { permalink }  
Bolha teste és a világegyetem
Imádom, ahogy próbálkoznak. Beszélnek, beszélnek, a szó nekilódul, és olykor a beszédből nagy baromság vagy poén kerekedik. Hogy mikor, melyik lesz, azt nem lehet előre kiszámolni, de talán nem is akarják, hiszen ami jön, az jön, ki törődik a többivel? Lendvai ma felsorolt egy két parlamenti rekordot. Az év legrosszabb mondatának, Orbán tusnádfürdői kijelentését tartotta, mely tulajdonképpen Kerényi korábbi szövegének ikertestvére volt. Igen, ez volt az a baloldalrárontaninemzet-duma. Nekiveselkedtem, hogy találjak hasonló sületlenséget, vagy poént. Első blikkre ez jött ki. "Ha képviselő úr máris jajgat a férfiasság igényének emlegetésekor..." Ezzel a nemi szervre tett, félreérthető utalással Lendvai Ildikó próbálkozott korábban. Áder János sem volt balga, körbenézett a tyúkudvarban, hátha talál valamit: "Két hét alatt annyiszor változott a kormány véleménye, több kormánytag is annyifélét beszélt, hogy bizony nagy zavarban lennénk, hogy kinek is adjuk a nagy szélkakas érdemérem első fokozatát, a vörös tarajjal". És persze Kuncze is odapörkölt: "Rogán képviselőtársunk egyik nagyon sikeres sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Gyurcsány Ferenc és Tony Blair vacsoráján, ma már a vak számára is nyilvánvaló - gratulálok! -, hogy a gyömbéres jércével töltött pulykamell és a narancsfelfújt között a repülőtér volt az ajándék. Tisztelt Képviselőtársaim! Ma már világosan látható, hogy a narancsfelfújt itt ül a parlamentben (Derültség és taps a kormánypárti oldalon.), csak kipukkadt, leeresztett.."
Végére hagyjunk itt - pont gyanánt - egy mikszáthi mondatot: "Szilágyi Dezső legnagyobb szónokunk mondta, hogy a legszebb beszéd sem nyom annyit a világegyetemben, mint egy bolhának a teste. És ez a szerencse, mert ha annyit nyomna is mindegyik, mint egy bolha teste, azóta behorpadt volna a föld a rettenetes súlytól, mely Magyarországon reá nehezedik."
{ komment (0) } { permalink }  
Az utolsó szaloncukorig
Mialatt a lendületben lévő/gazdaságilag megnyomorított népek kemény közelharcban (bevásárló kocsival és csehszlovák döglött csirkével csépelve egymást) lebontják az összes bevásárló központot, addig a pártkatonák az utolsó szaloncukorig lövik egymást. Egy félvállról indítható forradalom emitt, drámai helyzet emlegetése a túloldalon: másfél nappal Dzsizusz szokásos eljövetele előtt másfél nappal még mindig politikai hírek furakodnak le a laptopra. Mialatt a sorokat rovom nehézbombázók szaggatnak fel hörgő szólamokkal a nem túl vidám decemberi internetes szkájra, hogy a délutáni szőnyegbombázást elvégezzék. Jelentem: felesleges, a cselekvő- és fizetőképes elemek három hete elhúztak a világhálóról, az összes sajt.táj. kidobott pénz és a halaspultba kiáltott üres szó. Ha nem tűnt volna fel, csak a mikrofonok, kamerák és diktafonok állnak, a sajtómunkások is repülnek: délnek V alakban üres kosaraikkal a csőrükben. Odalenn aktivisták táraznak Milka szaloncukrot a golyó- és csillagszórókba, Kerényi Imre bokázik és forradalmat keresgél, egy kis nemzethalál, egy csipet sikertörténet száll felfele. Valaki szóljon nekik, a közönség lelépett, lazuljanak, ha nem megy, hozassanak spanglit/nemzeti kendert, hátha a vicces cigitől megjön a mosolyuk.
{ komment (0) } { permalink }  
Művészeti dömping a Skótszágházon kívül s belül

Igazi neo-kultúrkincsek bújnak meg a Skót Parlament falai között. A 431 millió fontért (több mint százötven milliárd forintért!) megépített, modern jellegű Skótszágház számos építészeti díjat bezsebelt már és várhatóan fog is még a jövőben. A skót kultúra, a skót nemzeti örökség védelme és annak mutatása természetesen a csodás épületben (és azon kívül is) kiemelt szerephez jutott. A Jamie Stone képviselő által vezetett kulturális kormányzati csoport közel nyolcvan műalkotást választott ki, amelyek helyet kaptak az óriási épületben. Festmények, fotók, szobrok és bútorok is szerepeltek a listán, amelyet a szakmai csoport előre meghatározott stratégia szerint választott ki. Mint fogalmaztak: az alkotásoknak valamilyen módon tükröznie kellett a skót emberek viszonyát hazájukhoz, földjükhöz, tengereikhez. A látogatók információs pultját például David Colwell tervezte, miután megnyerte a kiírt pályázatot. Hasonlóan szinte minden apróságnak külön tervezője és egyedi célja volt – még az üléstermekben látható asztalokat is ezen design-követelmények alapján készítették. Persze Scotland ügynök jól tudja, hogy nem csak házon belül, de házon kívül is remekművek vannak.
{ komment (0) } { permalink }   { tovább }
Billegők és tutik

Fatburner blogján találtam a linket Török Gáborék jóslatáról , mely a 2006-os választásokat igyekszik modellezni. A politológus fiúk (Török-Lakner, és sokan mások)  77 választókerületben veszik fixre a választásokat: szerintük 42-ben a jobboldal, 35-ben pedig a baloldal győz tutira. 41 olyan választókerületet találtak, melyet "billegőnek" neveztek el, ott ugyanis megállt a tudomány, egyszerűen nem tudták megjósolni, hogy ki fog győzni. Nemcsak kampányőrülteknek jó ez az összeállítás, hiszen az alámerül a múltba, és kipöcköli onnan az összes eddigi választásokat, eredmény fordításokkal, képviselői listákkal együtt. A politikatörténet iránt elfogultaknak ajánlok még egy érdekességet, mely szintén Török Gábor keze nyomát viseli: ez egy táblázat a rendszerváltás utáni kormányokról. Csak hogy vegyük komolyan azt a fránya történelmet.

{ komment (3) } { permalink }  
Csokor az automatáktól
Az újságírónak munkájából, vagy mifenéjéből következően olykor fel kell hívnia politikusokat és hülyébbnél hülyébb kérdésekkel kell ostromolnia őket. A politikusok rendszerint megtorpannak, hülyébbnél hülyébb válaszokkal vágnak vissza, melyeket némi gondolkodás és az ő magánhangzó erőteljes reppelése közepette fejtenek ki. De vannak, akik unják a barom kérdéseket, talán így volt vele Kuncze Gábor is, amikor Déli megzavarta a délutáni mittoménmijében azzal, hogy mondjon már valamit, pártja mit tart a parlament elmúlt félévéről, a sok törvény ért-e valamit, minőséget is produkáltak-e, vagy csak tákoltak, a napi fröcsögés visszaszorulni látszik-e, és a többi, és a többi. Déli automata üzemmódba váltott és  belekezdett....
{ komment (0) } { permalink }   { tovább }
Még negyvenet kell aludni


Január 30-án rendkívüli üléssel kezdődik a magyar Országgyűlés tavaszi ülésszaka, ami meglehetősen rövidre sikerül majd. Ennek oka, persze, a választásban keresendő, melynek harci kürtjeit megfújták már, mire néhány Ork elő is bújt a föld alól, hogy innen és onnan is visszatapossák őket. A 125-ből már jóval kevesebb maradt, ha egyáltalán 125 volt az a 125. De ne számoljunk annyira, mert a polgárok már most pánikbetegséget kapnak a hirtelenjött felháborodásoktól, kampány sms-ektől, választási blogoktól, hisztériától, sajtótájékoztatóktól, boltok előtt ácsorgó kampányjankóktól -  Déli Riporter mostan a parlamentre emlékezik, mely cirka negyven nap múlva újra benépesül, és ezt a bejegyzést még január végéig megfejeli egy-két posttal...

{ komment (5) } { permalink }   { tovább }
Szőnyegkép a Skótszágházban

Január 18-ig látható a Skót Parlamentben az a szőnyegkép, amelyet Douglas Grierson edinburghi mestertakács készített a skót viszonylatban különösen csinosnak számító Sophie Renton festménye alapján. Sophie az edinburghi St. George School tanulója, aki a Cockburn Társaság által kezdeményezett „Edinburgh a Te szemeddel” című pályázatra adta be győztes munkáját. A festményről készített szőnyegképet a Skót Parlament után a Royal Hospitalban helyezik majd el. Sophie festménye a St. Mary katedrálist és környékét ábrázolja, ahogyan a fiatal lány látta azt az iskolai könyvtár erkélyéről. A Skót Parlament kiemelt figyelmet fordít a kulturális és művészi értékek bemutatására, így olyan neves művészek munkái láthatóak a skótszágház állandó kiállítása keretében, mint Will Maclean, Ian Hamilton Finlay, Christine Borland vagy Alison Watt. Utóbbiakról és a Skót Parlamentben látható egyéb művészeti látnivalókról később értekezik a Parlamentblog skót felelőse. Scotland ügynök. Jelentés vége.

{ komment (0) } { permalink }  
Légy rendes, szép pártmunkás!

Túlvagyunk a költségvetésen, mármint túlvannak ők, és a parlamenti háborúkat felváltotta a karácsonyi fogadássorozat, ahol puszedlik hullanak a csillárokról, és bókoktól, bizalmas suskusoktól meg-megremegnek a pezsgőspoharak. De ne legyen kétségünk, fű alatt törvényhozóink újabb, egymás elleni csínyek tervezésével múlatják az időt. Az SZDSZ például éppen nyílt levéllel foglalatoskodik, kampányetikai kódexet dolgozott ki,  persze, mindenki tudja, hogy senki sem fogja azt betartani, de éppen ez benne a jó, ez benne a csíny, mert azt nem elfogadni politikai botorság lenne. Ahogy ezt írom, rögtön az az igazságos vád érhet, hogy minden jónak elrontója lennék, mert megkérdőjelezem mindazt, amit a tartózkodunk ettől-attól, a választási kampány nem háború, a pártok egymásnak nem ellenségei mondatokba rejtett a liberális akarat. Nem, nem, nem!  Álszent vagyok én is, tehát nem teszem! De nézzük a Fideszt. Az már csomagolja a Változás 2006 pakkját, melyet az összes Nyilas Misi számára állított össze, és még azok is kapnának belőle, akik már ezerszer elmondták, hogy elegük van, ők bizony nem akarnak fideszes diákok lenni. De ne maradjanak ki a sorból a szocialisták sem. Az MSZP helyi tévézéssel múlatja a rászakadt parlament nélküli időt, és Kerényi Boldogságos Imre forradalmár kebléről akarja lehúzni a keresztvizet. Akkor is ezt teszi, ha tudja, hogy Kerényi a jobboldaltól már többször kapott utilaput, és azokat a lánglelkű ember a liberálisok korábbi ajándéka mellé préselt le kis növénygyűjteményébe. Lám, nem unatkoznak a fiúk. De az istenszerelmére! igazuk van, hiszen nem állhatnak meg, a közönség figyelme nem lankadhat, a reachet magasan kell tartani, akárhogy, akármi áron, pucéran, hajat borzolva, vagy makulátlan angol öltönyben, a padlásra, tévébe, harisnyába, de még a Karácsonyfa alá is kis csínyeket illik tenni.
Már ha valaki rendes, jó, szép és öntudatos pártmunkásnak tartja magát.

{ komment (0) } { permalink }  
Lemondatnák a komcsik a kormányt

Ukrajnában nyár óta súlyos veszély fenyegeti az úgynevezett narancsszínű forradalom vímányait. Tavaly heteken keresztül hóban-fagyban tüntettek északkeleti szomszédaink Leonyid Kucsma rezsimjének megdöntéséért. Céljaikat elérték, hiszen az ízig-vérig demokratának tartott Viktor Juscsenko ülhetett az elnöki székbe, de a forradalom vezéralakjai időközben szakítottak egymással. Juscsenko (képünkön) például csak úgy tudta elfogadtatni kormányfőjelöltjét, Jurij Jehanurovot (akit az eredeti frizurájáról ismert szőkeség, a leváltott Julija Timosenko helyére jelölt), hogy szövetkezett esküdt ellenfelével, Viktor Janukoviccsal.

 Egyre többen vetik fel azonban annak lehetőségét, hogy három hónap után Jehanurov kabinetjének is vennie kell a kalapját. Volodimir Litvin parlamenti elnök azonban úgy vélekedett, nem időszerű felvetni a kabinet lemondatásának lehetőségét. Szerinte azért is felelőtlenség lenne ez, mert felmerül a kérdés: kié lesz a felelősség az új kabinet megalakítása után.

Előzőleg egyébként a kommunisták követelték a kormány lemondását, mert nem tudott dűlőre jutni Oroszországgal a gázvita lezárásáról. (Moszkva azzal fenyegetőzik, hogy alaposan megemeli a nyersanyag árát, mire Kijev ellenlépéseket helyezett kilátásba).

{ komment (0) } { permalink }  
The King can do no wrong

Svédország - pontosabban a Svéd királyság – államformája alkotmányos monarchia. Az államfõ XVI. Károly Gusztáv király, aki a modern monarchia alapaxiómája -  "The King can do no wrong" – értelmében "nem tud" politikai hibát elkövetni. A politikai hatalmat a nép választotta országgyûlés - svédül Riksdag – gyakorolja, melybe négyévenként 349 képviselõt választanak. A Svédországban élő Zsolt Zsoltson nyitópostjával most bevezet minket a svéd politikai életbe, ahol 2002 óta a vörös-zöld koalíció az "úr". De megismerhetjük a Szentlélek szigeten álló Riksdagot és a Rózsafürdőt is, melyet csúf nevén kormányhivatalként is ismernek...

  • Zsoltson parlamenti képei
  • { komment (0) } { permalink }   { tovább }
    Orákulum a bitek között

    Mi a szösz? Persze, előfordul az ilyesmi, a parlament honlapja fogja magát és néha punnyad kicsit a sarokban. Mindenesetre felettébb érdekes, hogy néhány perce az irományok keresése közben, miután a rendszer rámlocsolta a könyvtárakat, első dokumentumként Pintér Sándor beszámolóját köpte ki, melyben, az azóta a süllyesztőben eltűnt belügyminiszter a következő megállapításokat tette:
    "A 2002. évi országgyűlési képviselő-választáson mintegy 140 nemzetközi megfigyelő regisztráltatta magát. Mellettük az EBESZ munkatársai is figyelemmel kísérték a választások lebonyolítását. Egybehangzóan állapították meg, hogy Magyarországon a 2002. évi országgyűlési képviselő-választások törvényes rendben zajlottak le."
    Mint tudjuk, aztán jött a hídfoglalalás, meg az ittenvalakinagyonbelepancsoltazadatokba - duma. De miért aktualizál egy egyszerű adatbázis-hibánál az archívum? Ezek után merje azt mondani bárki, hogy nem hisz az üzenetekben, a Mátrixban! (Ne magyarázza úgy valaki, hogy, persze, mert ez volt az első iromány ebben a ciklusban, ezt úgy sem hiszem el.)
    Az Orákulum juszt is ott van a bitek között.
    { komment (0) } { permalink }  
    Egyházi támogatás: mit, merre, meddig?
    Itthon nagy vita zajlik arról, mekkora állami támogatást kapjanak az egyházi iskolák. Tulajdonképpen akár azt is mondhatnám, közvetlenül is érint a kérdés, hiszen a középiskola és az egyetem évei alatt is a katolikus egyház kötelékébe tartozó iskolapadokat koptattam. Spanyolországban egyre nagyobb a társadalmi vita arról, mekkora szerepe legyen az egyháznak a társadalomban. A José Luis Rodríguez Zapatero kormányfő által irányított akabinet több lépésével kivívta a katolikus egyház vezetőinek haragját.
    Itt kell hangsúlyoznunk: nemcsak hogy nem szabad, veszélyes is párhuzamot vonni a spanyol és a magyar egyházi élet között, hiszen itthon 1948-tól 1990-ig az egyházak rendkívül nehéz helyzetben voltak. A katolikus szerzetesrendek közül például csak a piaristák, a ferencesek, a bencések és az apácák tarthattak fent oktatási intézményt. Az iskolai hitoktatás szigorúan büntetendő cselekménynek számított.
    Spanyolországban a kabinet egyre inkább igyekszik csökkenteni az egyház szerepét a képzésben. Az oktatási reformtervezet ellen már egy hónapja félmillióan tüntettek. A megmozdulást a katolikus egyház és konzervatív pártok szervezték. A szocialisták és a regionális pártok által is támogatott törvény szerint a jövőben a vallástanért kapott érdemjegy semmi szerepet sem játszik a felvételinél vagy érettséginél.
    A törvény ellenzői szerint az új szabályozás révén csökken az oktatás színvonala. A Zapatero-kormány szerint azonban ezzel csak esélyegyenlőséget sikerül teremteni. Hogy kinek lesz igaza, nos, az elkövetkezendő évek talán megadják a választ...
    { komment (1) } { permalink }  
    A jövő év dilemmája
    Alighanem a jövő év egyik legnagyobb kérdése az lesz, miként sikerül az Európai Uniónak megoldania Koszovó kérdését. Szerbia természetesen hallani sem akar arról, hogy a tartomány függetlenné váljon, Koszovó, illetve Albánia ezzel szemben nem is tud más megoldást elképzelni, mint a függetlenné válást. Nem irigylem azokat, akik a tartomány végső státusáról döntenek, mert nem lehet jó határozatot hozni, hiszen két teljesen ellentétes vélemény áll egymással szemben.
    Tulajdonképpen a korábbi merev álláspontokhoz képest némi elmozdulást jelent az albán parlament roppant népszerű szóvivő asszonya, Jozefina Topalli kijelentése, aki a tartományban tett látogatása alkalmával kijelentette: ragaszkodik ugyan Koszovó függetlenségéhez, de minden olyan megoldást elfogad, amely mellett az EU dönt majd. Õ az első politikus, aki Koszovóba látogat, mióta megkezdték a nemzetközi tárgyalásokat a tartomány jövőjéről.
    Majdnem biztosra vehetjük, hogy Koszovó előbb-utóbb függetlenné válik. A tartományt ugyan okkal-joggal nevezik a szerb kultúra bölcsőjének, de ma már olyan többségben élnek az albánok, hogy Szerbia nem nevezheti anyaországnak magát: a 2 millió albánra mintegy 20 ezer szerb jut. Igaz, az albánok mindent elkövettek azért, hogy megszabaduljanak szláv ajkú embertársaiktól: az utóbbi négy évben, tehát azóta, hogy a tartományt az ENSZ irányítja, megfélemlítették a szerbeket, elűzték őket az albán többségű részekről.
    Koszovó Európa rákfenéje. Az itt élő szkipetárok drog- és emberkereskedelemből élnek. Ha a tartomány független lesz, joggal félhetünk attól, hogy Koszovó az európai bűnözés melegágyává válik.
    { komment (0) } { permalink }  
    A Nagy Fül
    Ha amerikaival beszélsz, nehogy kiejtsd a szádon a Bin Laden, terror szavakat, mert jó esélyed van arra, hogy a Delta Force kötélen ereszkedik alá a vasárnapi húslevesbe, vagy pedig egy rakétavetővel ébresztenek fel hajnali négykor, szolid üdvözlésképpen. (A beszélgetőpartnert pedig gépre rakják, és minden egyes közép-európai reptéren jól kihallgatják.) Bush, a Nagy Fül, szeretné ha továbbra is bírósági végzés nélkül hallgatózhatna bele a CIA, az FBI, a tengerészgyalogság, vagy maga az elnök abba, hogy mit dumálnak a telefont ideiglenes lakhelyként használó jenkik.Mindez része a Patriot-törvénynek, amitől az amcsi jogvédők már frászt kapnak, hiszen nem veszik jó néven, ha a híresen védett amerikai privacy-ben könyékig vájkál a szövetségi állam. A törvényt meg kellene hosszabbítani, a képviselőház már rábólintott, a szenátus demokratái még aggódnak, szeretnék megakadályozni a túlzott adatgyűjtést. Valami igazuk lehet, annyi kémprogram kajtat, ügyel, hesszel, nyomoz, hogy már egy Molotov-koktélt sem lehet rendelni  egy jónevű csehóban anélkül, hogy ne érkezzen vele két fekete öltönyös, bemikrofonozott, napszemüveges tölgyfaszekrény.
    { komment (0) } { permalink }  
    Mintha 'mi se történt volna

    Vérlázító - mondja Áder. Dühös szitkot. Mélyre hagyja.  Nincsen vér - mondják balról. A pucádban - teszik hozzá. Hazudtatok - mondják jobbról. Lehülyéztek - mondja Áder. Kövessék meg - rakja hozzá. Kinti magyart - fűzi mellé. Gurul a taps. Pontban jobbról. Nemtelen lett - mondja Vojnik. Már a vita - visít hangja. Nem akadály - illeszt hozzá. Szavazz rája - kéri gyorsan. Éljen, éljen - mondják balról. Hörgő patkó: fújol, fújol. Remeg szemhéj. Piros arcok. Indulatra. Hangszerelve. Fújol-éljen. Éljen-fújol. Teljes zavar. Itt is, ott is. Puskaporszag. Itt is, ott is. Aztán végre: Észrevétel? - kérdi elnök. Elfogadják? - kérdi elnök. Elfogadják. Persze minden. Igent nyomnak. Szinte minden.  Mintha 'mi se. Történt volna. Mint ha 'mi se. Történt volna.
    (A magyar-román szociális biztonságról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat szavazása)
    { komment (0) } { permalink }  
    G8-csúcs: négymilliárdos számla a skótoknak

    Majd tizenhárommillió fontra, azaz több mint négymilliárd forintra rúgtak a G8-ak idei csúcstalálkozójának költségei – derült ki Scotland ügynök számára a skót kormányzat összesítéséből. Mint ismert: a vezető gazdasági nagyhatalmak júliusban a skóciai Gleneagles-ben egyeztettek; a csúcstalálkozó idején heves, globalizáció-ellenes tüntetések és zavargások voltak, Londonban pedig robbantásos merényleteket hajtottak végre. A skocia.hu értesülései szerint a skót kormányzatnak csak mostanra sikerült véglegesítenie a találkozó költségeit, az adatokat legalábbis most hozták nyilvánosságra. Eszerint csak a vendégek elszállásolására és ellátására másfélmilliárd forintot, a sajtó kiszolgálására szintén másfélmilliárdot, míg a szállítási költségekre félmilliárd forintot költöttek. Csak hetvenkétmillió forintnyi összeg ment el a glasgowi Prestwick reptéren felépített különváróra és a delegációk fogadására, de nem sokkal költöttek kevesebbet a sajtófogadásokra sem. A skót kormány tájékoztatása szerint a biztonsági előkészületekre huszonegymilliárd forintot fordítottak.
    { komment (0) } { permalink }  
    A vad bajor parlament
    A hétfői napokat kezdjük ezzel. Ilyentájt bloggereket idézünk, olyanokat, akiken sehogysem fogott az idő, és ezt nem csak a jól szerkesztett blogmotornak köszönhetik. Ebben a bejegyzésben egy kormánypárti sajtós blogját pásztázzuk újra. Írtunk már róla, arról, hogy háromszázat keres, de akkor azt nem árultuk el, hogy rövidesen megszűnik ez a jó állás, ez a kormány sajtósi lét, és per is kerekedik belőle. Kirúgják a miniszterelnöki hivataltól és a vidéki lapokba írt vezércikkek már csak óhajok maradanak, ahogy az a háromhavi elmaradás is, amit a jog fegyverével az istennek sem tud majd kikényszeríteni. De ez még a jövő, maradjunk a jelennél, pontosan 1905. december 19-énél: 

    "Dániában működik már vígan a deres. A huszadik század nagy dicsőségére. Bizonyos volt, hogy Európa mai reakciós napjaiban, melyeken csak Franciaország van már túl, ragadós lesz a példa. Minden társadalom kiváltságosai szeretik a botot a rakoncátlanok hátán. A rakoncátlanok azok, kik új jogokat követelnek. Münchenben azonban megjárta a bot. Pedig Bajorország mai parlamentje vad reakcionárius, klerikális parlament. És mégis a bajor igazságügyminiszter kijelentette, hogy még csak vitatni sem engedi a bot-kérdést. Szégyene volna ez minden modern jog- és kultúrállamnak. Dánia nem nagyon fog örülni ennek a kritikának. Viszont minden jókedvű filozófusnak tiszta véleménye van e határozatról. Könnyű a klerikális bajor parlamentnek a fizikai deres ellen dörögni. Sokkal nagyobb eszköz van az ő kezükben. A lelkeket húzhatják deresre, s húzzák is. " (Ady Endre postja

    { komment (0) } { permalink }  
    Néma teadélután
    Holnap fél egykor a pártelnökök összeülnek és megbeszélik az uniós költségvetésről született megállapodást. Az ilyen délutáni teázásnak, kvaterkázásnak sok értelme nincsen, egyetérteni nem fognak, maximum csak abban, hogy a tea forró-e vagy nem, a kockacukor Karizma, vagy Jaris típusú cukorrépa felhasználásával készült, esetleg a beste gazdák összekeverték-e egy csipet Celiával. Szóval, - és most arról ne nyissunk vitát jó-e vagy sem a Magyarországnak az új költségvetés - az egész teadélután úgy ahogy van csupán kirakat, csak kampányeszköz. Mindezt mi sem bizonyítja jobban, mint azok az előzetes nyilatkozatokban szereplő kifejezések, melyek minden bizonnyal ismétlődni fognak a kvaterkázás utáni door stepeknél. Hagyjuk el a számokat, a milliárdokat, az okosnak tűnő érveket, az idegen szavakat, az átlagember számára homályos, tudálékos töltelékeket. Nem kell a mondatok minden egyes szaván csámcsogni, elég csak rákacsintani a szövegre, egy-két kifejezést kiharapni és már értjük is miről van szó:
    Gyurcsány Ferenc: Siker. Többet. Legjobb. Legmagasabb. Pozíciójavulás. Felújítás. Megtakarítás.
    Orbán Viktor: Kevesebb. Szűkül. Lazítás. Hátrálás. Sikerpropaganda. Meghamisít.
    Dávid Ibolya: Jelentős. Előrelépés. Nő. Rugalmas. De elvárjuk.
    Eörsi Mátyás: Minta. Keményen. Tekintély. Meghaladó. Siker.
    Na, most tessék inkább némán teázni!
    { komment (0) } { permalink }  
    Ha eljő Sam
    A német nagykoalíció a terrorista-ellenes harccal szenved: a kereszténydemokrata belügyminiszter előterjesztett egy javaslatot, miszerint a büntethető lenne az, aki terrorista kiképzést kap valamely bázison. A szociáldemokraták egy héten keresztül magyarázták, hogy ez miért nem jó ötlet, még a legfelsőbb bírói testület is megszólalt a vitában, talán elébe menve a jövőbeli eljárásoknak jelezték: nehezen bizonyítható a dolog. A belügyér nem csak azért kapott rendesen, álláspontja szerint nyugodtan felhasználhatók a globális antiterrorista harcban azok a kínzással szerzett információk, hírek. A kettő együtt szinte mindenütt kiverte a biztosítékot, ordított az ENSZ, a koalíciós partnerek, a jogi szakértők - utóbbiak szerint elég német alkotmány első pontját elolvasni, és ott megbukik a kínzás manőver....
    { komment (0) } { permalink }   { tovább }
    Jack McConnell és az alsó-madárfogás

    Déli Riporter írta az előző bejegyzésben, hogy "beszéljünk másról". Ám legyen, igaza van. Nem kell folyton mindig arról beszélni. Scotland ügynök még emlékszik, hogy annak idején Jack McConnell skót miniszterelnököt is megszorongatták. Úgy alsó-madárfogásban.

    Történt ugyanis a parlamenti választások közeledtével (mily meglepő, hogy pont ekkor) fel-felbukkant a hír a skót médiában, hogy McConnell miniszterelnök úr bizony a hűvös skót felföldről a forró Mallorcába utazott, hogy ottani villájában pihenje ki fáradalmait. Az újévi szabadság azonban nem egyedül telt, McConnell miniszterelnök úrral utazott együtt a BBC Newsnight című műsorának egyik munkatársnője, a skót viszonylatban is meglepően csinos Kirsty Wark. Az illető kollegina behatóan ismerte a skót politikai viszonyokat, már 1987 óta minden választáson tudósított. Egyes fényképek szerint nem csak távolságtartó sakk-partikkal telt a közös pihenés, de még csak nem is szolid háttérbeszélgetéssel. Persze a Skót Nemzeti Párt (McConnell munkáspárti) képviselői nyomban felháborodtak és a BBC vezetőinél verték az asztalt függetlenséget és erkölcsöt említve. Jack csak barátságról beszélt és visszautasította a vádaskodást. Az persze kérdés, hogy Wark kisasszony vajon miként lehetett tagja az új skót parlament felépítésére benyújtott pályázatokról döntő bizottságnak. Netán összefüggés van a "barátság" és eközött?

    Én nem tudom. De jó lehet olyan társadalomban élni, ahol már ez a legnagyobb hír. Hogy a politikus szerelmes.

    { komment (3) } { permalink }  
    Szép Ophélia jő

    Hétfőn meghallgatják Kovács Lászlót, az Európai Bizottság adó- és vámügyekért felelős tagját az európai ügyek bizottságának ülésén arról............., hogy mit is tett az EB-ben egy év alatt. Most maradjunk egy pillanatra csendben. Ne pattogjanak ide, meg oda azok a pimasz gondolatok, s a cinikus idegsejtek váltsanak át normál üzemmódba.
    Beszéljünk inkább másról! Nem is olyan régen, másodszor bukott meg a brit munkaügyi miniszter. David Blunkett első lemondását az okozta, hogy újságcikkek szerint a bevándorlási szabályokat megkerülve biztosított letelepedési engedélyt volt szeretője dajkájának. A lapok a legilletékesebb forrásból, Blunket egykori szeretőjétől, Kimberley Quinntől szerezték információikat.
    "De csöndesen!  A szép Ophelia jő. Szép hölgy, imádba legyenek foglalva minden bűneim."
    { komment (0) } { permalink }  
    Merénylet az indiai parlament ellen?

    Sajátos látvány tárulhatott mindazok szeme elé, akik ma az újdelhi törvényhozás épületének közelében jártak: rengeteg honatyára lehettek figyelmesek - olvasom a Reuters honlapján. Több órára ki kellett üríteni az indiai parlament üléstermét biztonsági okok miatt. Manmohan Singh miniszterelnököt egy közeli, biztonságosnak tartott kormányépületbe szállították, amikor az illetékesek riadót fújtak. A kiürítésre akkor került sor, amikor mind az alsó- mind pedig a felsőház honatyái üléseztek.

    Az alsóház szóvivője közölte: miután kiderült, mégsem fenyegeti merénylet a parlamentet, a honatyák visszaszivároghattak az üléstermekbe. Õk biztos nem úgy voltak vele, mint én annak idején az egyetemen egy vizsganapon: amikor bejelentették, bombariadó miatt ki kell üríteni az épületeket, nos, nem kezdtek hullani a könnyeim bánatomban.

    { komment (0) } { permalink }  
    Tóparti lepár(t)ló

    Nem lehet vita tárgya, hogy a skót whisky az élet vize. Már csak azért sem lehet az, mert a whisky szó jelentése is ez: uisge-beatha, azaz az élet vize. És ez így van jól. Az édes skót nedű kedvelői számára éppen ezért okozhat komoly dillemát az alábbi hír, amelyre Scotland ügynök bukkant. Eszerint Barraigh (Barra, skót Nyugati Szigetek) önkormányzata élesem bírálta a Skót Parlament döntéshozóit, ezen belül is a skót kormányt, amiért rábólintott arra, hogy egyes üzleti csoportok megvegyenek egy tavat a szigeten. A tervek szerint a befektetők whiskylepárlót építenének a szép környezetben. Barraigh önkormányzati képviselője, Dómhnall Manford azt mondta: bár üdvözli az új lehetőségeket, számára mégis érthetetlen, hogy a skót kormány és a skót vízügyi hivatal annak ellenére adott engedélyt az üzletre, hogy az érvényes szabályok értelmében először a helyi befektetőket kell előnyben részesíteni. Privatizációs kótyavetye? Whisky mindenek előtt? Vagy savanyú a szőlő egyeseknek? Kicsit deja vu érzésem van...

    { komment (0) } { permalink }  
    Naplóznak a Mátrix-arcú hivatalnokok

    Az Európai Parlament a héten megszavazott egy új törvénymódosítást, amely többek között a tagállamok polgárai által felhívott weboldalak címeinek feltétel nélküli naplózását és a naplóállományok megőrzését teszi kötelezővé a tagországok számára. A 378 szavazattal 197 ellenszavazat mellett elfogadott új törvény az internet mellett a telekommunikáció más formáira, így a vezetékes és mobilhívásokra, valamint az SMS-ekre is vonatkozik, ezekről szintén pontos naplót kell vezetniük a szolgáltatóknak, és ezeket az állományokat akár két év múlva is be kell tudni mutatniuk, ha a nyomozó hatóságok erre kérik őket. Maguk a beszélgetések és az üzenetek tartalmának rögzítését ugyan az EU-s szabályozás nem írja elő, de ettől természetesen az egyes tagországok saját belátásuk szerint eltérhetnek, sőt, ha a helyi törvényhozás úgy ítéli, akár két évnél hosszabb időre is megkövetelheti azok megőrzését.

    Eddig csak a Nagy Kereső Testvérek gyűjtötték az adatokat, és készítették a profilt: negyvenes, Merdzsót szeretne vásárolni, kedveli a Győzike-showt, az azték konyhát, a kötözős szexet és valószínűleg jelentkezni a Delta Force-ba, mert még a reggeli észosztás idején is a Black Hawk Down-t nyomja az asztal alatt és sutyiban. Mostan már az állam raktározásba foghat, ismerve a magyar körülményeket, nyilván vincseszter nélküli gépek próbálnak naplózni, a programot pedig a haverok, üzlet- és kefélőtársak írjak, és lesz benne nyuszika funkció is: nem lehetne kihúzni a listáról? Dehogynem. Nesze nektek szabadság, névtelenség, az égen műholdak, a kávéscsészében GPRS, hamarosan pedig bekábelezik a lakás összes zugát, prosztatatablettában kémkamera és adóvevő, mátrix-arcú hivatalnokok pedig nagykalapáccsal ütik-verik bele a névre szóló cédékbe az összes személyes adatot. Közben lelkesen ordítozzák: mindent tudni akarok.
    Tudja valaki, hogyan mondják oroszul, hogy az összes anyátokat?
    { komment (1) } { permalink }  
    Underworld

    A tegnap éjjel dekódoltuk a magyar országgyűlésben dúló törzsi szembenállás titkát, azt az Underworld című a kicsit Mátrix-koppintós,nagyon lövöldözős, gótikus horrorba rejtették. Ha valaki merő tudatlanságból Baló Györgyöt vélte volna iszapszemű, titokzatos strigának és rossz csatornán keresgélte a  földön kívüli izgalmakat az ismétlés helyett, nos annak összefoglaljuk: a romantikusan lepusztult Budapesten vérfarkasok és vámpírok küzdenek, mint állat.

    Semjén Zsolt sem konzervatívabb, mint a fővérszívó (nix keveredés a fajok között), a másik csapat pedig egységesen szerencsétlen és képtelen megszabadulni a múlttól - lásd most lőjem magam szíven egy ezüst pisztolygolyóval, amiért nem Apró Antalt vettem feleségül? A történet belenyúlik a magyar évszázadokba, olyan rejtelmeket feszeget, hogy
    kik lopták ki Batu kánnak a magyar állások pontos rajzát, közben pedig Tóth András egy vastag sámánbottal üti a tettesek megkövesedett nyomát Mohi környékén.

    { komment (0) } { permalink }   { tovább }
    Tábort kutat januártól az unió

    Attól, hogy az Egyesült Államok, az bizony, az Egyesült Államok, még nem fogom vizesre sírni a párnám (Csaó Marina), és hál' istennek az unió sem rágja le a körmét idegességében. Nem lacafacáznak, jelezték, a Rambo nemzet Európa határköveit nem nézheti  - mint dévidkoperfild a vonatot - légneműnek, csak azért mert egy negyedosztályú politikus, mivel megunta a pirospacsit, katonásdit, no meg börtönösdit szeretne játszani vénségére. Az EP januárban dönt annak az ideiglenes bizottságnak a létrehozásáról, mely a CIA állítólagos európai börtöneivel, illetve fogolyszállításaival foglalkozik majd. Az EP most elfogadott ajánlása szerint  a  testületnek többi között tisztáznia kellene, részt vett-e a CIA a magánzárkában tartott, minden törvényes joguktól vagy jogi tanácsadástól megfosztott, kegyetlen bánásmódnak vagy kínzásnak kitett foglyok szállításában az EU területén. A vizsgálat arra is kiterjedne, "részt vettek-e vagy cinkossá váltak-e tagállamok, köztisztviselők vagy hivatalos minőségben eljáró személyek az egyének szabadságuktól való tudatos vagy be nem ismert megfosztásában, beleértve a kiadatást, szállítást, fogva tartást vagy kínzást, akár tevőlegesen, akár mulasztásból". A szöveg arról is szól, hogy az EU-szerződés 7. cikke szerint "amennyiben bármely tagállam komolyan és tartósan megsérti az alapvető jogokat vagy ennek veszélye fennáll, az EU felfüggeszthet bizonyos jogokat, többek között a Tanácsban való szavazás jogát". 
    És most tartsunk egy rövid szünetet, az érintett országok peluscseréjének idejére.

    { komment (0) } { permalink }  
    Varsó eleshet... az EU-n belül?

    A lengyel parlamentet is egyre jobban foglalkoztatja a CIA titkos börtöneinek az ügye. Nem meglepő, hiszen a Stern legújabbi számában meg is határozta, melyik lengyel titkosszolgálati központban hallgathatták ki az al-Kaida embereit a Központi Hírszerző Ügynökség emberei. Varsó eleinte minden vádat visszautasított, amely szerint az országban működhettek titkos CIA-börtönök, lassacskán azonban változik a helyzet, s a lengyel honatyákat is egyre jobban foglalkoztatja a kérdés: mit ügyködtek lengyel területen az amerikai titkosszolgálati tisztek?

    { komment (2) } { permalink }   { tovább }
    Blokád alatt a bolgár parlament!

    Jóllehet, Bulgária akár már 2007-ben csatlakozhat az Európai Unióhoz, nemcsak szubjektív vélemény, hogy az ország fejlettéségét tekintve még fényévekre van a fejlett Európától. Szófiában gyakoriak a maffialeszámolások. De vidéken sem jobb a közbiztonság helyzete, sőt. A közszolgálati szférában a bérek rendkívül alacsonyak. Ezt elégelték meg a tanárok, akik blokád alá helyezték a törvényhozás épületét. A bTV magántelevízió arról számolt be, hogy több százan gyűltek össze a parlament előtt: tizenöt százalékos béremelést követelnek.

    Habár a kormány szerdán ígéretet tett arra: két lépcsőben tíz százalékkal növeli a béreket, a szakszervezet közölte, folytatják a sztrájkot, mivel a kabinet semmiféle írásos dokumentummal nem támasztotta alá szándékainak komolyságát. A kabinet előzőleg azt állította, hogy 2006. január elsején négy százalékkal emeli a béreket, július elsejétől pedig további hat százalékkal.

    A pedagógusok érdekvédelmi szervezete azért sem hajlandó igent mondani az egyezségre, mert vezetőinek állítása szerint Georgi Parvanov kormányfő előzőleg három lépcsőben ígért 15 százalékos emelést.

    Bulgária példája, úgy vélem, azt mutatja: hibásak az uniós felvétel kritériumai. Egy országnak ugyanis nem elég a joganyagot átvennie, egy bizonyos gazdasági szintre is el kellene jutnia. Ha ugyanis még szegényebb országok csatlakoznak az unióhoz, amint azt a mostani költségvetési vitákon is láthatjuk: annak gyászos következményei lehetnek.

    { komment (0) } { permalink }  
    Don Quijote visszatér
    És Keller László, az MSZP Don Quijote-ja ismét nekiveselkedik. Örök ellenfelét a Szélmalom-Óriás legfőbb ügyészt veszi célba, pikája tompa végével megböki jó Rosinante oldalát és apró ügetésből vad vágtába kezd. Közben csak annyit mormol, hogy Mi áll a Szász Károly elleni büntetőeljárás megszüntetése mögött? Ezt elismétli kétszer ízlelgetve a szavakat, hajdanvolt szép emlékeket tuszkol elő, amikor a harc gyászos vége még nem látszott, amikor a hebegő Óriást vitéztársai rendre leszavazták, amikor Medgyessy tábornok még nem állította le hősünket, csak a vad mező, a vágta, a nyomozás töltötte ki mindennapjait. Keller  furcsállja, - legalábbis a kérdésből erre lehet következtetni- , hogy az ügyészség megszüntette a volt PSZÁF elnök elleni nyomozást. Polték úgy látták, hogy Szász Károly nem adott utasítást a dolgozókkal kötött szerződések visszadátumozására, sőt, nem is írta alá azokat. Ellenben tíz egykori vezető beosztású dolgozó ellen vádat emelt az ügyészség. Keller tehát írásbeli választ igénylő kérdést tett fel Poltnak. Rosinante kint horkantott egyet, a fogadós lánya visszafojtotta a nevetést. Pedig nem kellett volna, inkább sírni lett volna muszáj.
    "Mikor a kardot derekára kötötte, a nemes hölgy így szólott:
    - Isten tegye kegyelmességedet nagyon szerencsés lovaggá, és segítse diadalra küzdelmeiben."
    { komment (3) } { permalink }  
    Kelta nyelvű iskolát a skót szigetekre!

    Scotland ügynök olvasta a skocia.hu weboldalon, hogy végre elfogadta a skóciai Nyugati Szigetek tanácsa azt a javaslatot, amely szerint februárban megbeszélések kezdődhetnek arról, hogy rövid időn belül gaelic nyelvű általános iskolát alapíthatnak North-Uist szigetén, azaz gaelül Uibhist szigetén. Ha a szülők mellette vannak (és miért ne lennének), akkor megkezdődik a terv kísérleti végrehajtása is Uibhist három és Leódhas (Lewis) egy általános iskolájában, abban a reményben, hogy a program széles körűvé válik a jövőben. A gaelic nyelv fontosságát már rég felismerték a skót parlamentben is, lám a skótszágház internetes oldalának is van gael verziója. Fontos, hogy megőrizzék a skótok ősi nyelvét, hiszen nyelvében él a kelta nemzet is.
    Az iskolák helyzete szintén előnyt kell élvezzen a jövőben, különösen a kis szigeteken Skócia nyugati partjainál - ez a skót parlamenti képviselők egybehangzó véleménye is. Már csak azért is fontos a szigeti iskolák léte és fenntartása, mert egyes helyeken szinte teljes "elszigeteltségben" élnek. Szóvicc, de komoly. Rum szigetén például alig harmincan élnek, a helyi általános iskolába pedig mindössze hatan járnak. Egy osztályba. Stuart Poole tanár-igazgatónak könnyebb is a helyzete, amikor össze akarja terelni a játszó nebulókat az udvarról szünet után.
    { komment (0) } { permalink }  
    Szavazás halálfélelemben
    Megvallom őszintén, nem lennék szívesen az iraki választók bőrében, akik holnap járulhatnak a szavazóurnákhoz. Most persze mondhatnánk azt, milyen nagyszerű, hogy két és fél évvel a Szaddám-rezsim megdöntése után saját maguk szavazhatnak leendő vezetőikről, de nem lehet nagy öröm olyan légkörben szavazni, amikor nem tudja az ember, mikor robban mellette egy gyilkos bomba.

    Az Euronews hírtelevízió honlapján azt taglalja, hogy 15 millióan voksolhatnak. A külföldön élők már tegnap óta szavazhatnak. Európán belül Németországban, Ausztriában, Nagy-Britanniában, Dániában, Svédországban és Hollandiában állítottak fel szavazóurnákat. Nem kell különösebb jóstehetség annak megjövendöléséhez, hogy az irakiak etnikum szerint voksolnak majd. Azaz még mélyebbekké válnak az ellentétek a kurdok és síiták, illetve a szunniták között. Egy biztos, sok jó nem várhat Irakra, még George W. Bush amerikai elnök folyton optimista beszédei ellenére sem.
    { komment (0) } { permalink }  
    Kifelé a kamerákkal az ülésteremből!

    A parlamenti ülések televíziós közvetítésének kérdése sok országban ad vitára okot. De sokban nem. A francia, az olasz (alsó és felsőház), a brit, és a cseh parlament üléseit élőben sugározzák önálló műholdas csatornán. Van egy olyan gyanúm, hogy ezek nézettsége nem túlságosan nagy, de hát itt alapvetően nem is ez a lényeg.

    Romániában már az is nagy vitákat kavart, hogy felvetődött annak a lehetősége: mini televíziós stúdiót alakítsanak ki, hogy így könnyítsék meg a parlamenti közvetítések sugárzását. Az idea kiagyalói kaptak hideget-meleget. Akadtak ugyan, akik üdvözölték a felvetést, de a többségnek valahogy nem nyerte el a tetszését. Elvégre minden választó pontosan nyomon követheti képviselőjének vagy kedvenc pártjának parlamenti ténykedését, s ez bizony, sok veszéllyel is jár...

    Egyes honatyák már-már a "kandi kamerát" kezdték emlegetni a felvetés kapcsán. A konzervatív képviselő, Nicolae Popa pedig úgy vélekedett, hogy a képviselőknek nem tévéstúdióra lenne szükségük, hanem "olyan komoly légkörre, amelyben méltó módon végezhetik munkájukat". A demokrata Valeriu Tabara ugyanakkor úgy látja: igenis lehetnek előnyei is az önálló stúdiónak, hiszen a közvélemény "kedvezőbb képet alakíthat ki a képviselők munkájáról". Ha a magyar tapasztalatból indulok ki, azt mondhatom: nincs igaza!

    (Mellesleg a képen  BBC parlamenti csatornájának műsorából láthatunk némi ízelítőt)

  • A Médiamix cikke a magyar parlamenti "megfigyelés" történetéről a rendszerváltástól napjainkig

  • { komment (0) } { permalink }  
    A hadak elvonultak

    Hallom, vége a részjelentésnek is. Feldobták jó magasra, hagyták pörögni, aztán valaki, vagy valakik olyan csendben csapták le, olyan kecses suhintással, hogy még a tollak sem rezzentek meg a madárkaháton. Az Orbán bizottság részjelentéséről van szó, mely utolsó volt a sorban, hiszen írtam, hogy a pártok nagykoalíciója a Gyurcsány vagyonosodásáról szóló jelentésfélét és a Fidesz elnök gazdagodásáról panaszkodó egyéni zanzát is kinyírta már az ügyrendi bizottság ülésén. A részjelentéssel - mely egyebek mellett a Fidesz távolmaradása miatt nem lehetett egész - az a baj, hogy házszabályellenes, vagyis a képviselők házirendje nem tesz említést holmi részjelentésről, csak egészről. Mesélik, hogy Szili Katalin házelnök ezért nem engedi a parlament elé. Mire volt jó ez az egész? Miért kellett az ujjakat egymás orrába dugva a másik fejét beleverni a tataminba? Kellett ez a két bizottság? Jó volt? Hiszen előre lehetett tudni, hogy a vizsgálótestületek semmit sem érnek. Csak a mocsarat terjesztik és fegyvernek sem váltak be, a rendszernek ugyanis hátul is csöve van,  ha elsütöd, téged is kinyír.  - Ha a házszabály nem rendelkezik részjelentésről, akkor nem is tiltja azt - okoskodnak tovább a hadszíntéren felejtett az utolsó katonák, miközben észre sem veszik, hogy hadaik már réges régen levonultak a csatatérről, s otthon jó kenyeret szeletelnek  a gombás lecsóhoz.

    { komment (0) } { permalink }  
    Skót üvegzseb – no fukarság, no titok

    Közzétették a Skót Parlament internetes honlapján az intézmény legfrissebb jelentését, benne a százhuszonkilenc parlamenti képviselő juttatásainak és költségeinek összesítését. A közel hétszáz oldalas jelentés részletesen kitér minden költségformára. Képviselőkre lebontva közli, hogy adott politikus mennyi támogatást kapott lakhatásra, mennyit költött parkolásra, újságra, villanyra, de még mobiltelefon-számlájának összege is megismerhetővé válik a lakosság előtt.

     George Reid, a Skót Parlament elnöke úgy fogalmazott: "a választóknak joga van megismerni, hogy képviselőik mire és hogyan költik el az adófontokat, mire költik el illetményeiket. Fontos az átláthatóság. Ezúttal megkönnyítettük a rendszert, hogy mind többen és egyszerűbben érhessék el a kívánt adatokat." A Scotland ügynök által is letöltött anyagból kiderül, hogy a korábbi időszakban (2003 és 2004 első negyede) valamivel több mint kilencmillió fontot költöttek, ebből bútorokra és egyéb felszerelésekre hétszázhatvanezret. Az idei időszakban sem fukarkodtak, igaz nem is költekeztek túl: a statisztika szerint alig több mint százezer fonttal fordítottak csak többet a költségekre; bútorokra és egyéb használati eszközökre még hatvanezerrel kevesebbet is. Érdekesség, hogy a kimutatás szerint a pártvezetők ötvennyolc százalékkal kevesebb illetményt kaptak, mint korábban.

    A skótokról azt tartják, hogy fukarok. Ez nevetséges és valótlan állítás – Scotland ügynök is visszautasítja. Hogy a skót üvegzseb-rendszer minden részletében követendő-e, még eldönthető. Az azonban nem kérdés, hogy egy valós demokráciában a képviselők zsebeiben turkálni nemcsak lehet, de kötelező is. Skóciában hagyják. Õszinte világ.

    { komment (0) } { permalink }  
    Sörfan finn 2.

    Az imént kaptam meg e-mailben a brüsszeli híreket. Ezek szerint 484-15-14 arányban szavazta meg az EP a sörfan finnek normáját. Már írtam róla, hogy Finnországban meglehetősen drága az alkohol, a szomszédban - Oroszországban, Észtországban - lényegesen olcsóbb a ser. A finnek tehát átkompoltak, és amikor visszatértek hazájukban rögvest gyengült a közrend, a határmenti finn kiskereskedőkre pedig nehéz idők jöttek. Oroszországban vámmentes boltok nyíltak, melyeket laza kiáltással, vaskos pénztárcákkal ostromoltak meg a finnek olcsó sör-jutalomra szomjazva. A finn állam kérte Brüsszelt, hogy még egy évig alkalmazhassa a 16 literes sörbehozali korlátozást.
    Most megkapták.
    { komment (0) } { permalink }  
    Hadat üzentek a hulligánoknak
    A futballhulliganizmus kérdése kimeríthetetlen téma. Akadnak ugyan országok, ahol igyekeznek törvényileg szabályozni, hogy a pályák biztonságosakká váljanak, nem is szólva arról, hogy rasszista bekiabálások se hangozhassanak el, de Magyarország, mi tagadás, nem tartozik ezek közé. Itt minden elképzelhető: az Újpest drukkerei gázkamrába küldik a zsidókat, amiért a klubot "példás" ötmillió forintos büntetéssel sújtják.

    De akadnak pozitív példák is, igaz, csak az ország határain túl. Svájcban hétfő óta tárgyal a törvényhozás arról, milyen intézkedéseket kell hozni a magukról megfeledkezett "szurkolók" megfékezéséért. A cél ugyanis az, hogy semmi gond se legyen a 2008-as svájci-osztrák közös rendezésű Európa bajnokságon.

    A javaslatok között szerepel az, hogy közös adatbázisban tüntetik fel a kontinens hulligánjait. Utazási korlátozásokat foganatosítanak velük szemben... A törvényjavaslat a megelőző intézkedések mellett nagyobb jogkört biztosít a rendőröknek. A beterjesztők szerint azokban az országokban, ahol hasonló törvényeket vezettek be, sikeresnek bizonyultak az intézkedések. Bár ezek közé tartozna Magyarország is...

    { komment (0) } { permalink }  
    Sicc és a teremszolgák
    Mit tud tenni egy teremőr, ha egy képviselő a másik hátát vertikálisan már olyan erővel csapkodja, hogy az túlmegy a jópofaság határán, a diskurus ne adj isten erőszakba fordul? Volt már ilyen a magyar történelemben. A múlt század elején az úgynevezett zsebkendőpuccs idején bősz képviselők felemelt adrenalinszinttel rontottak neki a parlament bútorzatának. Sőt, lövés is dördölt már a teremben. Olvasom, hogy az unió parlamentjében a teremszolgák az ülés elnökének kérésére parlamenti csendőrökként is felléphetnek, ha például egy képviselő rendbontással zavarja meg a tanácskozást. Az uniós teremőrök szakmai képzésében az alapfokú önvédelem már tananyagnak számít, de konfliktuskezelést is tanulnak. De mi van a magyarokkal? Hogy jön ide Sicc? Keresd a tovább gombot...
    { komment (0) } { permalink }   { tovább }
    Betiltott boxeralsók Indiában
    Hogy Indiában kit érint különösképpen érzékenyen a következő hír, nos, megmondom őszintén, sejtelmem sincs róla. Talán az ultranacionalistákat? Hát, még akár ez is elképzelhető. De tény, ami tény, az újdelhi parlament betiltotta, azon alsóneműk forgalmazását és viselését, amelyen a nemzeti lobogó díszeleg. A kegyetlenül szigorú tilalom azonban nem vonatkozik a szabadidőruhákra, a sapkákra és kabátokra - közölte a Sify nevű internetes portál.A képviselőház indokása szerint törvénybe ütköző cselekedet, ha "inzultálják a nemzeti jelképeket méghozzá úgy, hogy illetlen módon alsóneműkön tüntetik fel őket. Shivraj Patil belügyminiszter elmondta, az intézkedést "közkívánatra" hozták meg. 
    { komment (0) } { permalink }  
    Elektronikus petíció - skót módra

    A nyugati demokráciákban (különösen hőn szeretett skót barátaimnál) nagy hagyománya van a petícióknak, vagyis az Isten adta köznép által beadott követeléseknek, ajánlásoknak. Scotland ügynök, a Parlamentblog.hu skót felelőse két titkos bevetés között bukkant rá dr. Donald Smith, a Skócia Irodalmi Fóruma elnevezésű szervezet képviselőjének legutóbbi beadványára. Smith úr arra kérte a Skót Parlamentet, hogy járjon közben a skót kormánynál és sürgesse meg az oktatásért felelős személyeket, hogy a skót irodalom és történelem mind magasabb színvonalon legyen jelen az általános és középiskolákban, hogy mint írja: „ezzel is biztosítva legyen minden skót polgár számára a lehetőség, hogy minél jobban megismerje és megismerhesse saját közösségét és kultúráját”. Azt csak a rossz (skót) nyelvek beszélik, hogy az iskolai történelemkönyvek, ha nem is meghamisítva, de némileg elhallgatva foglalkoznak a skót szabadságharcok hőseivel. A skót irodalomról és a gaelic nyelvről ne is beszéljünk. Illetve, ők nem is beszélnek. Eleget legalábbis. A petíciót máris több százan írták alá a parlament honlapján, legtöbbjük természetesen Skóciából. Van, aki Tajvanról üzente: egyetért. Mi is.
    { komment (0) } { permalink }  
    "Ruszkik haza!"
    "Ruszkik haza" - emlegettük nem sokkal a rendszerváltás előtt. Bármilyen különös is, nem sokkal tőlünk keletre akad egy ország, ahol manapság - legalábbis a lakosság egy részének körében - ez a legnépszerűbb mondat. Tiltakozó jegyzéket kíván átadni Moszkvának egy moldáv parlamenti képviselő, a Szociálliberális Párt elnöke, Oleg Szerebrian. Az váltotta ki a politikus haragját, hogy szerinte az orosz küldöttség megsemmisítő módon viselkedett a moldáv küldöttekkel december 5-én, és 6-án, az EBESZ miniszteri találkozóján. Moldáviában mostanság egyre többen követelik az orosz csapatok kivonását. Három év óta azonban csak ígéreteket kapnak Moszkvától, amelyeket nem követnek tettek.
    Szegény Moldávoknak lehet, hogy újabb negyven évet kell várniuk az orosz csapatok kivonulásáig?...
    { komment (0) } { permalink }  
    Narancsfelfújt. Írja le. Adja be.
    "Narancsfelfújt". Mutat Kuncze. "Itten ül". Mutat Kuncze. Orbán felé. "Tőkét nyugtasd". Kéri Kóka. "Beszélj róla". Kéri Kóka. Orbán felé. Orbán feláll. "Mi is álljunk?" Kérdik balról. "Körbetartoz. Riaszt mérték". Mondja Orbán. "Garanciát". Mondja Orbán.( Régi lemez. Mondom én. Csak magamnak.) "Munkahely. Garancia. Törvény". Mondja Orbán. Szoci röhög. Gyurcsány feláll. "Teszi dolgát." Mármint kormány. Mondja Gyurcsány. Fidesz röhög. "Eltöröltük. Minimálbért". Bakiz Gyurcsány. Fidesz röhög. " Sokat tettünk!" Sorol Gyurcsány. Sok-sok példát."Tárgyalunk már". Mondja Gyurcsány. "Már egy hete". Fidesz röhög. "Nyugi, nyugi!". Súgja Orbán. "Írja le!" Mondja Gyurcsány. "Adja be!". Mondja Gyurcsány." Titkárságra" Teszi hozzá. (Nem elegáns. Mondom én. Csak magamnak.) Leül bátran. Szoci röhög. (Hol a kávé? Kérdem én. Csak magamtól.)
    { komment (0) } { permalink }  
    Ordas és csehi meg a kanyar
    Nehezek a szavak, nyomják a nyelvet, a fogak is akadály. Főleg, ha parlamentben beszél az ember. Emlékszünk Medgyessy hányszor nekiugrott annak a fránya útelágazásnak és csak nem jött ki jól belőle. Gyurcsány bejelenti, hogy jövő tavasszal elkezdődik az M0-ást Gödöllővel összekötő gyorsforgalmi út építése. Aztán belehevül, nyomja, csak nyomja, kipirul, elemében van, tudja, fontosat mond, minden szem rátapad, élvezi a szerepet, neki, neki még gyorsabban, még komolyabban, méltóságteljesebben, és közben nem érzi, hogy ezerrel nem lehet egy kanyart bevenni. Pedig Ordacsehi jön lassan....
    - Ordascsehi - böki ki végre, és már hiába minden, a kanyar péppé préselte a méltóságát, kitör a mindent elsöprő röhögés. 
    { komment (0) } { permalink }  
    Kedves Pistám! - árnyékállami post

    Kedves Pistám! Nagy Lajos, horpácsi emberem arról értesít, hogy a kocsisom, akinek felmondtam, nemcsak nem gondozza lovaimat, de szándékosan bosszút akar azokon állani, s az egyiket állítólag valamely furfangos kocsis atrocitással tönkre is tette - igen kérnélek tehát kedves Pistám, ha arra mégysz, légy kegyes ezt a zsiványt (Csadó Józsefnek hívják) egy kicsinyt megleckéztetni és megijeszteni, hogy legalább újévig kitartson benne az engedelmesség olaja - amikor becsületes szklabonyai kocsisom váltja fel – ezt jegyezte fel az üzenőfalra pontosan 1905. december 12-én minden idők legjobb parlamenti bloggere, aki Mikszáth Kálmán nickname alatt jelentkezett be az irodalmi, közéleti hálóra és mint látjuk, minden erejével a kocsisok árnyákállamát szervezte. Báró Fejérváry katonás ember, vagy igent mond, vagy nemet, de amit mondott, arra a takarékpénztár is adhat – olvasom tőle az akkor még miniszterkedő későbbi kormányfőről – de érdekes párhuzamokat ad az idő! -, aki "ezekben" a decemberi napokban éppen a megyék lázadásával foglalatoskodik, szocialistákkal szövetkezik, hogy a válságossá váló árnyékállami helyzetet orvosolni tudja.

    { komment (0) } { permalink }   { tovább }
    A pannon puma és a sakk-matt

    Mi köze a pannon pumának a dübörgéshez és a recsegéshez, hogyan szuszakol be a kormány egy bazi nagy lokátort Pécs karácsonyfája alá, miért csikorog a Gyurcsány szélkakakas? Ja, és hogyan lehet kormánypártiul ellenzéki műfajt űzni, és kijelentő módban kérdezni? Déli ennek nézett utána rövidke dolgozatában. Az interpelláció hálás műfaj, általa lehetőséget kap a kis cini egér arra, hogy nekiugorjon a vad harci elefántnak, pofást vigyen be neki, majd amikor az felécsap az ormányával egy gombnyomással elküldheti melegebb égtájakra. Persze, ha a többség vele van. A törvényhozók szebbnél szebb címeket adnak házi dolgozatuknak, melybe belerejtenek csipet humornak szánt agyamentséget, hangyányi anyázást is. (Szalmás Péter fotója)
    { komment (3) } { permalink }   { tovább }
    Műanyag zacskó plusz áfa

    Scotland ügynök régóta örömmel szemezgeti a (hozzá igen közelálló) skocia.hu hírportál gaelic nyelvű hírcsokrait, s az egyikben legutóbb igen érdekes hírre bukkant. Eszerint a Skót Parlament Környezetvédelmi Bizottságának elnöke arra tett javaslatot, hogy halasszák el a műanyag zacskók adójáról való döntést. A liberális demokrata képviselő, Mike Pringle tíz shillinges adót javasol zacskónként. Sarah Boyack képviselőasszony bizottsága is halasztást javasolt addig, amíg a kormányzat mérlegeli, hogy nem lehetne-e egy ilyen adót a hulladék kezelésével kapcsolatos nagyobb kísérlet részévé tenni.
    Nem véletlenül irigykedik Scotland ügynök skót barátaira. Whisky, gyönyörű tájak, mesés kulturális emlékek és gazdag hagyományok. S emellett olyan komoly problémákkal foglalkoznak, hogy vajon mennyi legyen a műanyag zacskó adója. És nem elég, hogy ezzel foglalkoznak, de még el is napolják. Tudnak élni...

    { komment (0) } { permalink }  
    Sörfan finn

    Olvasom, hétfőn szavaz az Európai Parlament arról, hogy a finnek még egy évig 16 literben maximálhassák az unión kívülről érkezők sörbehozatalát. Az oroszoknál ugyanis olcsóbb a ser, meg az alkoholnak minden fajtája. Persze, ha az unión kívülieket nézzük, az olcsóság üdvözlendő dolog, hiszen Berija és Jagoda után egy kicsit lazítani akarnak a volt szovjet polgárok, engedjük hát meg nekik! Bezzeg a gorbacsovi időkben egy darabig elromlott minden, az idegen turista kőkemény rubelkötegekért juthatott még vodkához is, ha meg nem akart, ihatott kvászt, amit lajtoskocsikban árultak szinte minden utcában. De ez most nem tartozik ide.

    Most nézzük az unió érdekeit: a javaslat szerint a finnek a közrendet is biztosítani akarják a sörkorlátozással. Nem tudom, ez azt jelenti-e, hogy az olcsó sörtől üvöltöző, sörmámorban fürdő, Helsinki utcáin fetrengő finneket akarják ezzel az intézkedéssel leszerelni, vagy csak egyszerűen arról van szó, hogy egy átlagos sörfan finn 16 litert bír egyhuzamban meginni, többre teljesen képtelen, de inna, ha hagynák és inkább elpusztulna, mint meghagyna egyetlen cseppet is. Ezért a korlátozással csak figyelmeztetni akarják a nyakló nélkül vedelni akaró honpolgárokat és honleányokat arra, hogy mi a norma. Aki túlteljesíti az nem sztahanovista, hanem öngyilkos, ezáltal nemzetvesztő.

    Vagy csak egyszerűen arról van szó, hogy az északiak saját kiskereskedőiket védendő akarnak továbbra is fityiszt mutatni a sörturizmusnak. Ki-ki válassza ki a saját ízlésének megfelelő magyarázatot és a nálunk kapható osztrák, vagy német sörrel ünnepelje meg, hogy a normát még nem teljesítette túl, így ezt a postot el tudta olvasni.

    { komment (0) } { permalink }  
    Fenyegették a leendő képviselőt
    1998-ban is indult, de nem jött össze, aztán 2002-ben is próbálkozott, akkor sem kapott pecsétes papírt, no és elegendő szavazatot. 125 nappal a választások előtt viszont Demus Iván lesz az MSZP új országgyűlési képviselője, a vadászbalesetben elhunyt Urbán Árpád utóda. Demus Balassagyarmat szociális ügyekben jártas alpolgármestere, aki a helyi Európa kör megalapítója, a szociális nap atyja, egy  civil portálnak azt mondta korábban, hogy "úgy érzi jelentős negatív kampány folyik ellene. Úgy tartja: ez az ellenzék dolga. Volt, hogy életveszélyesen megfenyegették." Sokat tapasztalt újságírók mást is tudnak róla: Demus egyhavi bruttó illetménye 175 ezer forint, emellett 35 100 forint költségtérítésben részesül. Ez még rendjén is volna, de hogy  az újság szerint "ruházati és étkezési költségeit azonban saját pénztárcájából kell kigazdálkodnia", az azonban már vérlázító!
    { komment (2) } { permalink }  
    Muzulmán testvérek között

    Újra és újra bebizonyosodik nem feltétlenül az a legjobb módszer, hogy ha egy államban rendkívüli keménységgel lépnek fel az iszlám radikálisok ellen. Sőt, ezzel a módszerrel éppenhogy az idea népszerűsítését érik el. Valami hasonló zajlik Egyiptomban, ahol a Muzulmán Testvériség nevű párt várakozáson felül szerepelt a parlamenti választáson. Mondhatni rekordot állított fel, mert a törvényhozásban a mandátumok 19 százalékát szerezte meg.

    Persze Hoszni Mubarak pártjának győzelmét nem fenyegette semmiféle veszély. Az egyiptomi demokráciában körülbelül akkora az esélye annak, hogy az államfő tömörülése veszít, mintha az egyiptomi válogatott megnyerné a jövő évi labdarúgó világbajnokságot.

    A maratoni, négy hetes szavazás végén a Nemzeti Demokrata Párt 333 képviselői helyet szerzett, a Testvériség pedig 88-at. A 454 képviselő közül tizet az elnök nevezhet ki.

    Az egyiptomiak egy része mintha kezdené megelégelni a szavazások elfogulatlanságát. A szavazóhelyiségek előtt összecsapásokra került sor, mert helszíni beszámolók szerint a Muzulmán Testvériség híveit meg akarták akadályozni a szavazásban.

    Egyiptomban évről évre válik feszültebbé a helyzet. Úgy hiszem, az ország egyre több fejtörést okozhat az amerikaiaknak: elvégre Kairó Washington egyik legfontosabb szövetségese.

    { komment (0) } { permalink }  
    Másfél napos szónoklatok

    Ha jól megnézzük ezt a táblázatot: darabra az Orbánt vizsgáló szoci Szabó Zoltán, időre pedig a madöfös Herényi Károly viszi a prímet a legaktívabb országgyűlési képviselők listáján. Herényi másfél napot beszélt a ciklus kezdete óta és sarkában ott lihegett többek között a jelenlegi pénzügyminiszter, Veres János is, aki 28 órát magyarázott a parlamentben. Persze, nem egyfolytában tették ezt, de érdekes lenne eljátszani a gondolattal, mi lett volna, ha Castroként folyamatosan, több mint egy napon át döntik ki magukból, az ország helyzetét minősítő véleményüket, vagy a gazdaság, a költségvetés számait: vajon, hány képviselő maradt volna életben? Apropó pénzügyminiszterek!  Vajh mi lett velük? Az Antall kormány pénzügyminiszterei közül Kupa Mihály a Centrum párt elnöke lett, Rabár Ferenc, Szabó Iván azóta elhunyt. A Horn kormány alatt működő Békesi Lászlóból a szabad demokraták szakértője lett és egyébként Németországban egyetemi oktató, Medgyessy Péter jelenleg utazó nagykövet, Bokros Lajos a többi között a Közép-Európai Egyetem tanára. Az Orbán kormány pénzügyérei közül Járai Zsigmond a Nemzeti Bank elnöke lett, Varga Mihály a Fideszben űzi az ipart. A Medgyessy kabinet tárcavezetője, Draskovics Tibor saját céget alapított, valamint Magyar Villamos Művek Rt. elnöke és az Államadósság Kezelő Központ Rt. igazgatósági tagja, László Csaba pedig a KPMG partnereként dolgozik. Aktívak ma is. Ej, az a fránya irónia!
    { komment (1) } { permalink }  
    Csináld meg magad, kitüntetnek érte!

    "Az egyedi sikertörténeteket ünnepeljük ma este, azokat az embereket, akik megmutatták és megmutatják: képesek elérni céljaikat. Mi, itt a Skót Parlamentben elismerjük az ilyen teljesítményeket. Andrew, nem csak engem, de képviselőtársaimat is büszkévé tetted!” – mondta legutóbb George Reid, a Skót Parlament elnöke, amikor átadta a Brit Hercegi Alapítvány (Károly hercegé) hagyományos díját Andrew Kerr-nek. Az ifjú örömmel vette kezébe a Fiatal Skót Életművészeknek (angol fordítás alapján lehetne akár Skót Törtetők is) járó elismerést. A húszéves, glasgow-i születésű Andrew ezennel felkerül a Fiatal Életművészek brit nevezési listájára is, amelyet jövő tavasszal tesznek közzé. Hogy skót lesz-e a londoni, össznemzeti nagydöntő nyertese, nem tudni. De sejthető. Mindenesetre nevezték még az északi tartományból Scott McKay-t (Oban) és Roddy Kirk-et (Falkirk) is. Elfér az erősítés. Mindannyian eddigi életútjukkal nyerték el a felnőtt zsűri elismerését, de hogy pontosan mit tettek, a hivatalos híradások részletesen nem említik – ez elég érdekes. Scotland ügynök, a Parlamentblog skót felelőse annyit azonban kiderített az edinburghi illetékesektől, hogy Andrew Kerr példás módon támogatja családját és látja el munkáját, ilyen fiatalon is. Legyűrte az előtte álló munkavállalási akadályokat és már fiatalon karriert csinált. Nagy ügy. Nagy ügy?

    { komment (0) } { permalink }  
    Névelővel a terroristák ellen
    Mint az a hírekben is szerepelt, november elején egy ausztrál törvénymódosításnak köszönhetõen, terrortámadást hiúsítottak meg az ötödik kontinensen. A törvénymódosítás keresztülvitelét John Howard miniszterelnök személyes sikerének könyvelte el a világsajtó, köztük a magyar is. Arról azonban már nem számoltak be a hírügynökségek, hogy a kemény vitákat kiváltó törvénymódosítás valójában mindössze egyetlenegy névelõváltoztatást jelentett ! Ezért küzdött a miniszterelnök!
       
      Ugyanis eddig " *the* terror attack" volt a szövegben, és ezt kellett " *a* terror attack"-re változtatni. Azaz egy határozott névelõt kellett határozatlanra változtatni. Hiszen mást jelent ".aki a (the) terrortámadásra készül.." és  megint mást "..aki egy (a) terrortámadásra készül".   Ugyanis *a* (the) terrortámadásra készülõ egyént, csak akkor lehet õrizet bevenni, letartóztatni, megvádolni, ha a konkrét terrortámadás már megtörtént. Ha viszont a törvény *egy* (meg nem nevezett, meg nem határozott, mi több, még el nem követett) terrortámadásról szól, akkor a rendõrség bárkire lecsaphat, és bíróság elé állíthatja terrortámadásra való felkészülés, elõkészítés gyanújával.
       
      Ez a nyelvtani nüánsznyi különbség tette lehetõvé az ausztrál hatóságoknak, hogy egy nagyszabású terrortámadást még idõben meghiúsítsanak, és a demokratikus jogrend szellemében jogosan gyûjtsék be a gyanúsítottakat.

    Pocakos  postjai a témában saját blogján: Terrortámadás meghiúsítása Ausztráliában, Készülődés az atomreaktor ellen

    { komment (0) } { permalink }  
    Köszönöm szépen a figyelmüket!

    Húsz perc?! Ugyan már! Volt ennél sokkal rövidebb! Ma a képviselők, mint egy unalmas film alatt a kongó nézőtéren, oda ülhettek volna ahova akarnak, olyan kevesen lézengtek a Házban. Húsz percig tartott az adás, akár egy jó sorozat epizódja, mondhatnánk, de nem mondjuk, mert felértékelnénk azt, amit a patkóban történt. Persze, ne legyünk demagógok, fontos kérdéseket már a bizottságok előtt tisztázták, itten most csak fényképezőgépeknek akartak vitatkozni, hogy majd bizonyítékként tárják az otthoni kételkedő elé: látod anyukám, tényleg tárgyalni voltam. Húsz perc alatt le is rendeztek mindent - lakcímigazolást, katasztrófa elleni védekezést -, aztán hazamentek. Két évvel ezelőtt december 3-án tartotta fennállásának legrövidebb ülését a parlament. Akkor az alig tíz percig tartó ülésen a teremben a levezető elnökön, a két jegyzőn, illetve a két előterjesztőn kívül egyetlen képviselő tartózkodott. Még Déli sem volt ott. Akkor ugyanis még aludt. Gondolta, később benéz a parázs vitára, és izgul egyet az uniós bűnügyi együttműködés keretein, aztán reszkető kézzel elfogyasztja az aznapra rendelt ebédjét. De nem, ezek keresztülhúzták a számítását. Akkor a levezető elnök kézfelemeléses szavazást kért a vitában és amikor meglátta a három felemelt kezet a következőt állapította meg: "Megállapítom, hogy a jelenlévők többsége egyetért a javaslatommal". Ha már rekordoknál tartunk, befejezésül álljon itt a legrövidebb parlamenti felszólalás, melyet Kuncze Gábor követett el. Az SZDSZ elnök két évvel ezelőtt a Kellemes ünnepeket című felszólalásásban a következőket mondta: "Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Kellemes ünnepeket! Köszönöm szépen a figyelmüket."

    { komment (0) } { permalink }  
    Skót ház, szép ház!

    Wow! – ezt szokták leginkább mondani azok, akik saját szemükkel láthatják a Skót Parlament épületét Edinburghban, a skótok fővárosában. Nos igen, váú – ezt mondta Scotland ügynök, a Parlamentblog skótfelelőse is, amikor először lépte át a fontmilliókért épített épület küszöbét.

    A Skót Parlament történetéről és működéséről kicsit később bővebben is beszámolok (érdemes), most frissként csak annyit: immáron hétre gyarapodott az impozáns intézmény által begyűjtött szakmai elismerések, építészeti díjak száma. Korábban a vezető spanyol építészek is első díjjal tüntették ki az épületet, amely korábban finalista volt az Európai Unió által meghirdetett kortárs épületek versenyében is. A Hollyrood (a Skót Parlament másik neve, mert a Hollyrood Palace mellett kapott helyet) legutóbbi díját a RIAS, azaz az Építészek Királyi Szövetsége ítélte oda. Az „Andrew Doolan Award”-ot, mint Skócia legjobb és legszebb új épülete kapta a skótok Parlamentje.

    A Skót Parlament épületét Enric Miralles tervezte. Az építész víziójában acél, beton, gránit, tölgy- és juharfa szerepelt. Miralles bevallása szerint terveihez a skót tájak, Charles Rennie Mackintosh festményei és a tengerpartokon hasukkal lefelé pihenő csónakok adtak ihletet. Tiszta udvar, rendes ház. Tisztelt Ház, Skót Ház. Nemsokára minden szegletébe benézünk…

    .

    { komment (1) } { permalink }  
    Főbohóc sokkolja Csehországot
    Biztos sokan nem értenek egyet velem, de úgy hiszem, igenis szükség van egy országban a parlamenti "fenegyerekekre". Persze nem a xenofób, félelmebeteg politikusokra gondolok, hanem azokra, akik olyasmivel szórakoztatják hazájuk publikumát, amin napokig lehet röhögni. Csehországban Vladimír Zeneznynek hívják a politikai élet főbohócát. Alapított ő már tévét, amivel aztán megannyi botrányt okozott, míg végül kénytelen volt lemondani a TV Nova főnökségéről. (Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a program jelenlegi slágerműsora a Big Brother).

    Most azonban úgy döntött, politikai pártot alapít. "Miért is ne?" - gondolta, elvégre annyi idiótának sikerült már karriert befutnia, hogy hátha neki is sikerül. Zelezny nem is tagadja: januártól "sokkoló kampányt" indít majd az úgynevezett "Független Demokraták" (NezDem) színeiben.

    Zelezny jelenleg európai parlamenti képviselő. Hazájában avval vádolják, hogy az adók befizetésénél felettébb nagyvonalú volt. Ne értsük félre: nem az államot lepte meg a jogosnál nagyobb pénzzel, hanem éppenhogy kisebb összeggel lepte meg állam bácsit. Az EP ezért felfüggesztette mentelmi jogát.

    Már alig várom, hogy végigélvezhessem Zelezny sokkoló politikai hadjáratát!
    { komment (0) } { permalink }  
    Izraeli igen a passzív eutanáziára

    Bizonyos morális kérdésekben roppant nehéz állást foglalni: mit szabad és mit nem. Ezek közé tartozik az eutanázia. Nyilván egy lelkipásztor teljesen más véleményt fogalmaz meg erről, mint például egy liberális politikus. Az esetek többségében az igazság középúton van. Az aktív eutanázia nyilván megengedhetetlen már csak azért is, mert azzal az orvos a Hippokratészi esküjéhez válik hűtlenné. De a végső stádiumban lévő gyógyíthatatlan beteg kínjain is enyhíteni kell.

    Ezt az arany középutat választotta az izraeli parlament, lehetővé tette, hogy a halálos  betegségekben szenvedőknél a passzív eutanáziát alkalmazzák. A törvényhozás nagy többséggel szavazott a javaslat mellett, hiszen csk hárman voksoltak ellene. (Meg is lep ez a nagy egyetértés, mert az izraeli parlament rosszabbfajta méhkashoz hasonlít, ahol senki nem ért egyet a másikkal).

    A törvény értelmében az orvosok megkönnyíthetik a páciens szenvedését, ha az írásban is kérte ezt. Az új szabályozás körülbelül egy év múlva lép életbe.

    Nehéz a hírhez bármit hozzáfűzni: a szenvedőknek is meg kell adni az esélyt az emberhez méltó halálra.

    { komment (0) } { permalink }  
    Brüsszeli skótságok

    Best of Scotland – hetet tartottak az Európai Parlamentben, a skótok nemzeti patrónusának, Szent Andrásnak ünnepe alkalmából. A belga fővárosban található épületkomplexumban filmvetítések, ételkóstoló-estek és kiállítások várták az érdeklődőket, más nemzetek öltönybe szorított képviselőit. A Parlamentblog.hu skótfelelőse a helyszínen járt, hogy biztos legyen benne: a brüsszeliek nem fukarkodtak skót barátaival.
    { komment (0) } { permalink }   { tovább }
    FelNÕni a feladathoz

    Szinte nem telik el hét anélkül, hogy egy szervezet - legyen az emberi jogi, feminista, vagy... szóval "mittomén" milyen - ne sopánkodna azon: túl kevés nő jut szóhoz a politikában. Arra azonban aligha számított bárki is, hogy az állandó huhogóknak éppen a palesztinok fognak hadat üzenni. Merthogy - mint a hírhedt al-Dzsazíra internetes kiadása jelentette - rekord számú nő jelezte részvételét a jövő januárban esedékes palesztin parlamenti választáson.

    Persze mielőtt lelki szemeink előtt azt látnánk, hogy a gyengébbik nem képviselői ellepik a palesztin törvényhozást, egy kiábrándító hírt kell közölnöm: a rekord szám ugyanis igencsak viszonylagos: a 132 tagú Palesztin Törvényhozó Tanácsban ugyanis még csak 13 nő kap helyet.

    Az azonban letagadhatatlan tény, hogy egyre több és több palesztin nő érzi úgy: bele kell szólnia a helyi politikába, közéletbe. Már a tavalyi önkormányzati választáson a gyengébbik nem 139 képviselője indult, ami a résztvevők 17 százalékát jelentette.

    Elismerem csúnya befejezés, de... nos, valljuk meg, szerencsésebb, ha politizálással akarják formálni mindennapjaikat annál, mintha öngyilkos merényletekkel próbálnának "utat mutatni" honfitársaiknak.

    { komment (0) } { permalink }  
    Hódolatom Amerikának!

    Õszintén szólva Hugo Chávezt sokáig kiszámíthatatlan figurának, amolyan minidiktátornak tartottam. A venezuelai elnök populista szövegeivel aligha emlékeztetett demokratikus vezetőre. Kis híján meg is bukott hazájában. Aztán egyszercsak megindult felfelé népszerűségi mutatója. Mindezt az amerikaiaknak köszönhette. Pontosabban Washington ballépéseinek. Kiderült ugyanis, hogy a megbuktatásáért szervezett tömegtüntetéseket részint az Egyesült Államokból irányították. Másrészt pedig az amerikaiak katonai beavatkozáa Irakban is Chávez malmára hajtotta a vizet. Venezuela ugyanis rendkívül gazdag olajban. S a helybéliek látták, hogy Washington mennyi mindent képes megtenni az energiahordozó feletti ellenőrzés megszerzéséért.

    Nos, az eltelt években én is jobban megkedveltem Chávezt függetlenül attól, hogy populizmusa valóban szinte nem ismer határt. De hazájában megkedvelték. Ezt igazolja a venezuelai parlamenti választás végeredménye. Az általa vezetett tömörülés, az Ötödik Köztársaság Mozgalom Pártja (MVR) 114 képviselői mandátumot szerzett a 167 fős törvényhozásban.

    Igaz, az ellenzék bojkottja miatt a 14 millió választónak csak 25 százaléka jelent meg. Chávez 1998 óta Venezuela elnöke.

    Egy biztos, Chávez nagy köszönetet mondhat az amerikaiaknak. S Venezuela példája azt mutatja: ha humbug szövegekkel lépünk fel arrogánsan a világban, akkor azzal csak azoknak teszünk jót, akik ugyanolyan rosszak ugyan, de legalább nem annyira képmutatóak.

    { komment (0) } { permalink }  
    Az únó nemzet és a tilinkó királya
    Addig marad hivatalában a kormány, míg a nemzet annyira megúnja, hogy saját álláspontját hajlandó lesz az ő eltávozása árán föladni" - olvasom az újságban a beste kormányról, mely az alkotmány követelményei ellenére kormányoz. De azért bíztató híreket is találni, hiszen a választói jog kérdésében, melyet a miniszterelnök a szocialistákkal karöltve szorgalmaz, mintha egyezség születne az ellenzéki oldalon. A kormány egészségügyi politikájának csődjét mutatja, hogy M. F. 48 éves paszomány- és zsinórgyárigazgató ellen eljárást indított a rendőrség, mivel alapos a gyanú arra, hogy az illető elsikkasztotta egy munkásnő betegsegélyező pénzét. Úgy tudom, férfit december 9-én biztosan letartóztatják. Mindez persze, semmi ahhoz képest, hogy az amerikai elnök legidősebb fiát minduntalan szerencsétlenség éri. "Alig pár hónapja footballozás közben súlyos természetű" sérülést szenvedett, most eltört az orrcsontja". Szenzáció! Szenzáció: "Gala Peter" - az első tejcsokoládé a világon, sőt, az Orfeumban Miss Saharet, a világhírű ausztrál táncosnő lép fel Tschin Maval, no és a tilinkó királyával. (Déli, amint még mindig az 1905. decemberi lapokat olvassa)
    { komment (0) } { permalink }  
    Rozi néni és Lili

    A béke, a barátság emlegetése mellett időről időre egy dolog tartja lázban honatyáinkat: politikai szappanoperájukhoz rendre szereplőket castingolnak. A sparhelten már-már odakozmált a becsináltleves, a sütőben a rétes, hiszen a háziasszonyok figyelmét Dorkota Lili családja után az újabb főhős Rozi néni kötötte le. Rozi néni először a múlt héten játszott egy aprócska szerepet, dramaturgja, kreátora Dávid Ibolya volt. Az MDF elnöke az európai koordinátarendszerben Kisszékelyben jelölte ki a hölgy tartózkodási helyét és nyolcvannal lökte őt előre az iksztengelyen. Az így korosra sikeredett szereplőről csak annyit tudhattunk meg, hogy mindennapi megélhetési gondjai között még fűtésre sem telik neki. (Szalmás Pétertől kaptam a képet)
    { komment (0) } { permalink }   { tovább }
    Fülspecialista és a kormány sajtósa

    Nem elég, hogy kormányválság gyötri az országot, amikor engedetlen mindenki - így a megyék, a városok is -  a vitathatóan hatalomra került kabinettel szemben, akit minősítendő az ellenzék csak egy szót használ: hazaáruló, még az is kiderült, hogy a kormány sajtóhivatalánál már lassan két hónapja dolgozik egy fiatal nagyváradi újságíró, aki közpénzből havi háromszázat vihet haza. Megjegyzem, ennyi pénzből csak Karácsonyra negyven mellényt lehetne venni, igaz, nem a legdrágább butikokban. Információink szerint a 28 éves illetőt ráadásul többször látták éjszakai bárok környékén. Az eset azért is érdekes, mert miközben a kormány háromszázat ad ki egy újságíróra, a nincstelen nyomdai dolgozók sztrájkba fogtak. Igaz, a felszínen csak a választójogi kérdéseket feszegetik, de mi tudjuk, mi húzódik igazán a mélyben! Hogy ne csak botrányról írjak: a mai újságokban olvasom, hogy a belga király a Riviérára utazott, pompás Cap-Ferati birtokán pihen, a palotához 21 hektár park tartozik. Az angol lapok pedig arról írnak, hogy egy német közjogi méltósághoz, fülspecialistát hívtak. Hogy ki ő, azt nem árulják el, csak a keresztnevét közlik. Vilmos attól félhet, hogy meg is műtik hamarosan. De ezt a német lapok, különösen a Süddeutsche Korrespondent, cáfolják. (Déli, amint az 1905. december 5-i újságot lapozza.)
    { komment (0) } { permalink }  
    Román bajok

    Van egy olyan gyanúm, hogy a CIA-börtönök ügyében sosem látunk majd tisztán. Washington mindent elkövet azért, hogy ne kerüljenek napvilágra adatok arról, őrzött-e a Központi Hírszerző Ügynökség bárkit is az egykori szocialista orságok területén. No meg egyetlen ország érdeke sem, hogy nyilvánosságra hozzanak bármiféle információt az ügyről. Mindenesetre Brüsszelben egyre erőteljesebben követelnek szankciókat azokkal az országokkal szemben, amelyek területén voltak ilyen intézmények. De hát úgyse derül ki semmi. Mindenesetre nem tévedek nagyot, ha azt mondom: Románia egyre gyanúsabbá válik az uniós politikusok szemében. Nem lehet véletlen, hogy Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök ma sietve felkereste a belga fővárost, hogy az EU tisztségviselőivel tárgyaljon. Hivatalosan az ország uniós csatlakozásáról lesz szó, de valójában nyilvánvalóan a CIA-börtönökről cserél eszmét. A kormányfő jól tudja, ha bármit is rábizonyítanak, az hazája 2007-re tervezett uniós csatlakozásának elhalasztását eredményezné.
    { komment (0) } { permalink }  
    Istenadta nép

    Lassan kávéra cserélném a  tollat, de nem lehet, hiszen kezdődik a tusa, melynek a hálás sorsú teremszolgák a folyosókon szolgálatból fordítanak hátat. Csak az önkínzók ülnek néma rendben a páholyokban, meg azok, akik poénra, gyors kacajra várnak, hiszen törvényhozóink ebből is szolgáltatnak bőven.
    - Két hét alatt annyit változott  a kormány tagjainak véleménye áramügyben, hogy már nem tudjuk, kinek adjuk a nagy szélkakas érdemérem első fokozatát a vörös tarajjal - igyekszik viccelődni Áder János, miközben addig az unió csökkenő költségvetéséről volt szó, de ő erre ügyet sem vet.
    - A haza mindenelőtt mondatot az ellenzék az áram mindenelőttre cserélte - igyekszik  viccelődni komorra erőltetett arccal Gyurcsány Ferenc.
    - Tisztelet a szívünkben - talán nem viccel Orbán Viktor és azt javasolja, egy percig álljanak fel, hogy kifejezzék tiszteletüket a határon túli magyarságnak. Először zúgolódnak a kormánypártiak, hiszen nekik Orbán nem parancsol, de érzik csapdába kerültek, ha nem állnak fel nemzetietlenek, ha felállnak akkor meg a Fidesznek engedelmeskednek. Végül mindenki feláll, senki nem nevet, mert a viccelődéstől egyszer s mindenkorra elment mindenkinek a kedve. Gyurcsány még megjegyzi, aki keresi a megegyezést, nem felállást diktál, hanem kezet nyújt!
    - Tudják ki diktál? Az istenadta nép! - teszi hozzá indulatosan és lassan minden visszatér a maga unalmas kerékvágásába. Kint a folyóson ásít egy lobbista. A büfében palóclevest kanalaznak a későn jövők.

    (Szalmás Péter képe)

    { komment (0) } { permalink }  
    Dr. Füredi és a kormányválság

    Morgósan kezdődött a mai, december 5-i reggel, hiszen „a földrengési műszerek Budapesten gyönge remegést jeleztek”, és akkor nem beszéltünk a vezércikkekről - az almanachok szerint ezt a műfajt újságírók űzik -, azok ugyanis egyetlen rövid szóval kezdődnek: Válság! Úgy tudjuk, a kormányfő táviratot kapott, melyben közlik vele, „hogy a sajtó ellen a szocialistákkal való szövetkezését illetékes helyen elítélik” és felszólítják, hogy „ezt az akcióját azonnal fejezze be”. Egyébként ma „Európában az időnek száraz jellege van”. Tegnap a Dunántúlon esett, éjjel fagyott. Dr. Füredi a titkos betegségek főorvosa női nemi bajok és impotencia kérdésében a Kerepesi úton reggel 9-4-ig és este 7-8 között rendel. Mérsékelt díjak! (Déli, amint Pesti Hírlapot olvas 1905-ből.)
    { komment (0) } { permalink }  
    Hát neki, neki!

    Hát neki, neki! Kezdi Mylord és Déli Riporter, de idővel vendégbloggerként még többen csatlakoznak hozzájuk, és megpróbálják bemutatni: mi történik, vagy anno történt, idehaza, vagy éppen külföldön a törvények házában. Lesz itt skót, svéd, csecsen, és persze, angol, német, francia, és még ki tudja, milyen post. Hol a helyszínről jelentkezünk, legyen az Stockholm (ott él Zsolt Zsoltson, aki rövidesen felbukkan a blogon), Brüsszel, vagy Budapest (a lehetőségek, sajnos, korlátozottak, mivel saját zsebre megy a játék), hol meg az íróasztal mellől, ahol állandóan villódzik a monitor. Szóval, neki, neki!
    { komment (0) } { permalink }  
    125 nap

    125 nap van hátra a választásokig – mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és lám, sokan el is ámultak ezen jövőbe látáson, melyhez képest Nostradamus kis kókler volt abban a pestisszagú világban, amit ma sötét középkor neonfelirattal hirdetnek a történelmi butikok utcájában. Ebben a postban nem esik sok szó az "Én érzem a puskapor szagát" kitételről, hiszen az ugye, a kampány része, harci kedv fokozására szolgál, vesd össze "Bízz Istenben és tartsd szárazon a puskaport"- mondat cromwelli ridegségével. Ez a post a számtannal foglalkozik. Pontosabban azzal, hogyan számolhatott Orbán, mert arra, tisztelve az államfőt, nem is merünk gondolni, hogy Sólyom - aki ugye, már tudja az időpontot - súgott volna a Fidesz elnöknek. Meg egyébként is Orbánt becsülnénk le ezzel, hiszen őt illik eminens fiúnak látni, láttatni. Utánam, olvasó! – kiáltja Déli Riporter a bulgakovi mondatot és nagy magabiztosan beleugrik a számok, napok erdejébe, mintha matematikából nem korrepetálták volna általános iskolában.
    { komment (0) } { permalink }   { tovább }
    Éljen a párt!
    Micsoda meglepetés született a csecsen parlamenti választáson! A Moskauer Deutsche Zeitung közlése szerint a Kremlhez hű Jedinaja Rosszija (Egységes Oroszország) névre hallgató párt nyerte meg a csecsen voksolást, méghozzá meggyőző fölénnyel: a szavazatok kétharmadát orozta el.

    Ettől függetlenül a helyzet nem stabilizálódik, hanem fokozódik az Oroszországhoz tartozó köztársaságban. A lázadók ugyanis már nem az Oroszországtól való elszakadásért küzdenek, hanem azért, hogy egy "iszlám szent" háború révén az egész Kaukázust radikális muzulmán állammá alakítsák át. Persze hab a tortán, hogy a részvétel állítólag az utolsó egy-két órában növekedett meg rohamosan. Na meg az is sajátos, hogy szavazati joggal rendelkezett a köztársaságban állomásozó 34 ezer orosz katona. Persze teljesen mindegy, csaltak-e, vagy sem, a lényeg, ami lényeg: Csecsenföldön még rosszabb lesz a helyzet, mint amilyen eddig volt, már ha ez egyáltalán lehetséges. 

    { komment (0) } { permalink }  
    Nincs zsé a büdzsére
    Tavaly Magyarországon is lelkesen szemléltük az ukrajnai narancsszínű forradalmat, amint a nép hetekig tartó tüntetés-sorozaton megbuktatta Leonyid Kucsma rezsimjét. Azóta a sajtó ugyan függetlenné vált az országban, de az életszínvonal Viktor Juscsenko elnöklete alatt sem nőtt meg a várt mértékben. Olvasom, hogy most meg azon aggódhatnak az országban, lesz-e Ukrajnának a parlament által elfogadott költségvetése 2006-ra. A törvényhozás képviselőinek többsége ugyanis úgy döntött, elhalasztja a vitát a kérdésben. No nem azért, mert a képviselők túlságosan belefáradtak a sok munkába, hanem mert a kormány előterjesztését rossznak tartják. Vagyis a büdzsé-csomagot visszaküldték a feladónak.

    Ukrajnában manapság szinte feje tetejére állt a politikai élet, így szinte minden elképzelhető. Még akár az is, hogy hetekig halasztgatják a büdzsé elfogadását. A forradalom két vezéralakja, Viktor Juscsenko és Julija Timosenko asszony szembefordult egymással, utóbbi kormányát szeptemberben eresztette szélnek az elnök. Juscsenko azóta kénytelen együttműködni esküdt ellenségével, Viktor Janukoviccsal és pártjával.

    Az ukránok mostanra tanulták meg: nem elég megdönteni egy rendszert, megfelelő háttér nélkül nem lehet építkezni.

    { komment (0) } { permalink }  
    Polt-parittyák, elménc harcok

    Különös dolgokra képesek törvényhozóink, ha éppen Polt Péter legfőbb ügyész képe ül be neuronjaik közé. Csodás parittyázást, elmés gáncsokat tudnak csinálni, hogy bebizonyítsák Polt nem jó szakember, pártkatona, sőt, mi több, posztgraduális tornára kell fogni, mert önálló mozgásra teljesen képtelen. De akkor is leleményesek, ha éppen ennek ellenkezőjét akarják igazolni, például azt, hogy róla kellene mintázni a Század Legfőbb Ügyésze lovasszobrát, melynek egyáltalán nem a Vadásztrófea és a Schlecht Csaba utca sarkán van a helye. A legújabb gyöngyszemet Dávid Ibolya madöf elnök hozta fel a mélyből. (Szalmás Péter képe)
    { komment (0) } { permalink }   { tovább }
     
     
    © parlamentblog.hu
    Az oldalon szereplõ bejegyzések, vagy annak részletei csak a parlamentblog.hu-ra való hivatkozással használhatók fel

    Reklámozz minket!
    Helyezd el honlapodon a ParlamentBLOG egy bannerét (120×240 vagy 468×60), és
    cserébe mi is kirakjuk a Te álló banneredet! Csak szólj.