ParlamentBLOG
Lotyaszájú parlamenti aratómunkások

Szinte biztos, hogy ez a parlamenti év vigalmat nem hozott, képviselőink nem kurjongattak a jókedvtől, inkább verbális kardlapokat próbáltak ki egymás derekán. Nem is csoda a háborúskodás, hiszen idén szinte csak kampányt, korteskedést katalogizálhattak az elemzők, parlamenti munkát annál kevesebbet. Az országnak hasznos tett olyan hiánycikk lett, mint a Kárpát medence-lerakatban a monszun. Helyette maradtak az erőltetett igék, a vádló állítmányok és az olykor pompás, ám hasznavehetetlen riposztok.
{ komment (1) } { permalink }   { tovább }
Kis, karácsonyi ének
Tegnap harangoztak, Holnap harangoznak, Holnapután az angyalok Gyémánt-havat hoznak. Szeretném az Istent Nagyosan dicsérni, De én még kisfiú vagyok, Csak most kezdek élni. Isten-dicséretére Mégis csak kiállok, De boldogok a pásztorok S a három királyok. Én is mennék, mennék, Énekelni mennék, Nagyok között kis Jézusért Minden szépet tennék. Új csizmám a sárban Százszor bepiszkolnám, Csak az Úrnak szerelmemet Szépen igazolnám. (Így dúdolgattam én Gyermek hittel, bátran 1883 Csúf karácsonyában.)

  • Karácsonyi versek tárháza

  • { komment (7) } { permalink }  
    Boldog Karácsonyt!

    Zsoltson küldte ezt a márciusi svéd képet, de nem állom meg, hogy ne tegyem ki. Boldog Karácsonyt Neked is Zsolt! És mindenkinek, aki idetévedt.
    { komment (7) } { permalink }  
    Csatamén a hithű pusztákon
    Hogy hogyan kell vallási alapon kardoskodni? Orbán Viktor kíváló példát ad erre, sőt, mi több, a harcra okot is szolgáltat. Ezek gyűlölik Krisztust, ezek gyűlölik a hitünket, ezek gyűlölik az országot, ezek gyűlölik a nemzetünket. Persze, nem így szó szerint, hanem így:
    "Ha az ember végigolvassa ezt a kötetet és vissza tud emlékezni a mögöttünk hagyott tizenhat évre, és azon belül a mi, a magunk nemzedékének nem a hitbe beleszületett, hanem oda magának utat vágni akaró csoportjának, közösségének a személyes életére, (...) akkor azt a kérdést is felteszi, hogy ha olyan nyilvánvaló, hogy jóakarat vezérel bennünket, akkor miért gyűlölnek bennünket ennyire. És ha az ember ezt nem dühében gondolja végig, hanem egy ilyen könyv olvasása közben gondolja végig, akkor szerény választ is tud adni erre a kérdésre. És világossá válik, hogy valójában nem bennünket gyűlölnek (...), nem tőlünk félnek. Azt gyűlölik, attól félnek, amit mi, keresztények hiszünk.
    { komment (3) } { permalink }   { tovább }
    Képviselőgépek
    Van némi báj abban, ha a szoci folyosó dohányillatú ájerébe nehéz narancsillat furakszik bele. A költségvetés módosítóinak szavazása közben hirtelen asztal nő ki a földből tele naranccsal, almával, terülj, terülj! és a baloldal a szünetben frontális támadást intéz a gyümölcsök ellen héjakat, déli illatokat, zajt és rendetlenséget hagyva maga után. Fáradtak. Megmértem: az elnök felvezető és eredményt megállapító szövegével együtt a gombnyomogatás per módosítójavaslat uszkve húsz másodpercig tart. Hivatalosan egy voksolásra hét másodperc juthat nem értve bele a felvezetést és levezetést. Többszáz javaslat elfogadása, vagy elutasítása így eltart egy darabig. Hogy az elnök felevezető szövege és az a bizonyos hét másodperc elég arra, hogy a képviselők felfogják mire is voksolnak? Persze, hogy nem. De nem is érdekes, hiszen a frakcióigazgatók előre beleüvöltik a csendbe, hogy igent, vagy nemet kell nyomni. A szavazógépezet pedig működik rendesen. Az imént Mandur azzal próbálta felébreszteni a képviselőgépeket, hogy a módosító sorszámát sportriporterként kiabálva adta elő. Aztán mikor látta, hogy ez jó, akkor családapaként mesélősre vette a figurát. Jó törvényhozóink röhögtek kicsinyt, hogy aztán a mechanikus narancsevésből kigyógyulva újra,  végérvényesen és boldogan ismét droiddá válhassanak.
    { komment (1) } { permalink }  
    Egy fejezet a sajnos-délibáb ciklusból
    { komment (0) } { permalink }  
    Friss, finom a ropogós...

    Szóval az úgy van, hogy kell a pénz. Mert a depresszió-kampányra kicsit sokat költöttünk. Az a sok szomorú nyugdíjas csak úgy falta az ingyen pogácsát a forgatáson, a végén meg tartotta a markát a tizennegyedik haviért is. Aztán meg bebuktuk tavasszal, úgyhogy az állami bödön sincs kanálközelben. Kell a pénz, na. Mit csodálkoztok. A rajongók meg úgyis imádják ezt a beöltözöm, kivonulok, vállalom, büszke vagyok, narancs vagyok, én megmutatom a kurvanyátokatnektek, haha, itt a zászló, én a tábor. Szóval, ezek meg veszik. Mert szeretik. Persze még röhögtek a Hiller-Haveres gagyiságokon, mondván: a korpás zakós szocik olyan hazudósok meg kommunisták, hogy Hiller-öngyújtókra verik. Magukat. De a csecse nekünk is teccik. Meg jól is fizet. Na, ez az igazság. Szóval megnyílt a Fidesz-shop. Lehet tódulni! Jól mutat majd minden polgári karácsonyfa alatt egy Fidesz-sapka egy pólóval (lányoknak szűkített is), meg a toll, a bögre, az öngyújtó és megannyi más becse, mint például a nagy kedvenc: Fidesz autósillatosító. Mély levegő, benntart, kipuffog. Persze narancsillatú. Csak semmi reformszag. Azért egy dolog mégiscsak gáz: a jó előre legyártott "Változás 2006" feliratú cuccok szavatossága bizony lejárt. Tessenek átcimkézni. Az most nagy divat...

    (Illusztrációnk: így látja egy felsőbudai kisóvodás a Fidesz-shopból hazatérő szomszéd bácsit.)

    { komment (1) } { permalink }  
    Irka
    Egy edinburghi általános iskola kisdiákjai által készített, több nemzet sajátosságait is magán viselő textilmontázs lett a nyertes a miniszterelnöki kabinet által kiírt pályázaton, így a skót diákok munkája lesz látható a skót kormányfő által kiküldött karácsonyi üdvözlőlapokon - meséli Scotland ügynök. Jack McConnell miniszterelnök maga látogatta meg a Bruntsfield általános iskola tanulóit, hogy idézőjelesen ellenőrizze a munkálatokat. A montázst a gyermekek egyébként egyfajta házifeladatként készítették még, a téma: az utazási élmények bemutatása volt, ezért szerepel annyi különféle zászló a végső összeállításban. A kép több száz képeslapon fog szerepelni, ez lesz McConnell hivatalos karácsonyi üdvözlőkártyáján. A kormányfő azt mondta: gyönyörű képet készítettek az iskolások, a kép mögött pedig még gyönyörűbb történetek bújnak meg.
    { komment (0) } { permalink }  
    Populizmus-piac
    Ebből a videóból - ami jegyezzük meg: profi munka és egyben szórakoztató is - rögvest kiderül, hogy milyen szelek fújtak tavasszal, amikor piros táblákból, magyar lobogókból, Viktor, Gyurcsány kiáltásokból túlkínálat mutatkozott a populizmus és a demagógia piacán. De nem töltöm ki ezt, a betűk alatt tátongó űrt, úgyis csak képzavarok jutnak eszembe, meg ökölbeszorult kézzel, vagy röhögve nehéz a billentyűket csapkodni. Nézzétek meg a videót!
    { komment (0) } { permalink }  
    Kis magyar píszí
    Valaki mondja már meg nekem, a kulcssztoriban miért az a fontos, hogy a náci egyenruhás, tajtrészeg ember éppen egy fideszes polgármester kocsmájába tért be? Netán vádoljuk a szarvasi első embert valamivel? Hogy az ő kénköves italmérése  bizony alantas hely, pokloknak pokla, ahova, vazze, csak ilyen karlendítősök járnak? Igen?! Akkor ne teszetoszáskodjunk! Vagy azt akarjuk mondani, cinkosan az olvasóra kacsintva, hát igen, nem véletlen, hogy punkt oda dülöngélt be az az agyament!? Ezt akarjuk mondani?! Akkor legyünk bátrak, ne sunnyogjunk, ne sejtelmeskedjünk! Az index.hu-n olvasom:  "A szarvasi fideszes polgármester kocsmájába tévedt be vasárnap délelőtt horogkereszttel és birodalmi sassal ékesített náci egyenruhában egy férfi. A tajtrészeg fiatalembert a rendőrség megbilincselve állította elő, de használható vallomást állapota miatt nem tudtak kicsikarni belőle." Píszí ez? És a kép? Ami tovább formázza a gyönyörű műalkotást? (A faszfejjel most nem foglalkozom, tegye meg azt a rendőrség.)
    { komment (1) } { permalink }  
    Harmincmilliárdból megy az üzem

    Igencsak sokat költenek a skótok az adófizetők pénzéből saját Parlamentjükre, a legutóbbi kimutatás szerint a Skótszágház működésére ebben az évben megközelítőleg harmincmilliárd forintot fordítottak. Ez közel másfélmilliárddal több, mint a tavalyi évben. Hozzá kell tenni, hogy a bevételek is növekedtek, a parlamenti bögréket árusító földszinti bolt például tarolt a turisták között - pletykálja Scotland ügynök.
    { komment (0) } { permalink }   { tovább }
    Fogaknak kerítésén szalmonellák ülnek

    Meg kell mondjam, lesz némi hiányérzetem, ha Kuncze végleg kilép a politikai páternoszterből. Ma olyan megjegyzésekre ragadtatta magát, mely röhögésre, kacagásra, nevetésre, mosolyra késztetett mindenkit - pártállástól függően választva szinonímát a felsoroltak közül -, aki a patkóban hallgatta őt. Csak egy-két aranyköpés. A kormány - ellenzék szerinti - megatrédes kútmérgezésére célozva, azt találta mondani: "az egyik oldalon szalmonellák ülnek, a másikon pedig csupa egészséges sportoló, akik kirohangálnak a teremből". Egy közbeszólásra így tüzelt vissza: "nem úgy gondoltam, ahogy az ön fogai kerítésén az kiszivárgott".
    { komment (3) } { permalink }  
    Ééés... lift off!!!
    Szóval eljött ez a nap is. Nick Patrick és a skótok nemzeti lobogója ma reggel (2006.12.07.) helyi idő szerint reggel 9:35-kor űrutazásra indult. Hah, beszép nap ez. Előzmények itt. Könnycsepp elmorzsolva. Nemzeti érzelmek a tetőfokon. Tényleg.

    Update: állítólag a kilövést elhalasztják a rossz idő miatt. Na szép. Ennyit a könnycseppről.

    Update2: egy nappal később, az éj sötétje alatt végül fellőtték a vasat. Izgulunk.

    { komment (1) } { permalink }  
    Édes patkó
    Van úgy, hogy mértékletesség és türelem lesz sajátja a törvényhozóknak, ami mint valami furcsa vírus, úgy üt ki rajtuk, olyan hirtelen és megmagyarázhatatlanul, hogy jeleit első blikkre ragyának diagnosztizálnánk, pedig éppen ellenkezőleg, az egészség pírja az. Pokorni képviselő például harcosan kezdené védeni Jókai örökségét, lakását, parkját, melyet eladni merészel a lator kormány, mire Persányi miniszter meglepően reagál.- Azt mondja, szavát adja, hogy amíg ön miniszter, nem így lesz? - csodálkozik Pokorni. Persányi bólint, a képviselő elfogadja a választ és olyan ígéretet tesz, polgármesterként támogatja a parkot, hogy azonnal olyan képzetünk támad, mintha a nemzeti minimum megszületésének lennénk szemtanúi. És ez még hagyján! A fideszes képviselők elfogadják Kiss miniszter válaszát, az ellenzék nem vonul ki az ülésről, igaz, Gyurcsány sem beszél, a törvényhozók bocsánatot kérnek Szili házelnöktől, amiért nem asszonyozták le őt, igaz, ehhez az érintett felszólítása is kellett. Szóval olyan béke, mértékletesség és türelem honol, hogy az ember már cukrot sem kér a kávéjába. Nehogy megmérgezze már az a sok édesség.
    { komment (0) } { permalink }  
    Megjelent. Tessék megvenni!
    Az RTL Klub „Házon kívül” című háttérmagazinjában egy fiatal egyetemista lány, aki jelen volt a pesti zavargások újkori barikádjain, indoklásként úgy fogalmazott:
    Én a Blahán lakom, hazamenni nem tudtam, úgyhogy megnéztem, hogy a barátaim jól vannak-e, és kíváncsiságból még a Ferenciek terére is elmentem, és egyetértettem azokkal, akik kimentek az utcára (…) Anyukám folyamatosan hívott, én mondtam neki, hogy van még két gyereke, de igen, én meg tudnék halni. Ha biztos lennék benne, hogy ennek lenne következménye, hogy változás lenne, akkor én igen. (…) Hát, hogy az országnak jobb sorsa legyen. (…) Hát a hazámért meghalok. Tehát hogyha jobb a hazámnak, jobban megy a gazdaság, az emberek boldogabbak.” Vajon ez a huszonéves lány tisztában van mondatai súlyával? Emlékszik-e még egyáltalán, hogy mi váltotta ki a zavargásokat? Meg tudja-e pontosan fogalmazni, hogy mi az a változás, amiért kész lenne eldobni akár saját életét?
    { komment (1) } { permalink }   { tovább }
     
     
    © parlamentblog.hu
    Az oldalon szereplõ bejegyzések, vagy annak részletei csak a parlamentblog.hu-ra való hivatkozással használhatók fel

    Reklámozz minket!
    Helyezd el honlapodon a ParlamentBLOG egy bannerét (120×240 vagy 468×60), és
    cserébe mi is kirakjuk a Te álló banneredet! Csak szólj.