ParlamentBLOG
Interfelláció
Egy szűzlányos másodpercre sem akarom tagadni: ez a bejegyzés csak azért születik, hogy ujjaimon végiggörgethessem az interfelláció szót. Le akarom írni, egyszerre akarak tobzódni szépségében ártatlan gyermekként és perverz öregemberként. Imádom a csengését. Még akkor is, ha semmi köze nincs ahhoz, hogy az éppen elmúló ciklusban mennyit szopatta az ellenzék a kormányt. És ahhoz sem, hogy olykor az MSZP mutatott be lengőbordahiányos öninterpellációkat. Egyszerűen csak gyönyörű. Az meg már csak a szerencse véletlen műve - vagy ilyesmi -, hogy még a parlamenti kontextusban is van értelme: ha ők dolgoznak, mi interfellálunk mindannyian.
{ komment (0) } { permalink }  
Hajrá, Csapody Miklós!
Örömmel olvastam Csapody Miklós cikkét a valóban példamutató K-monitor civil kezdeményezés méltatásáról. Örömmel olvastam azon gondolatát is, amelyben a párt-, és kampányfinanszírozás mai állapotát a szabályozatlanság mocsarának és kártékony jelenségnek találja. Az új MDF régi képviselője Csapody Miklós azonban mintha csak a serpenyő egyik oldalát szemlélné: meglátja az országot béklyóba kötő korrupció és mutyivilág, a pénzen vett politikai befolyás és az ezzel való üzérkedés problémáját, de szemmel láthatóan nem érez semmilyen személyes felelősséget abban, hogy az ország közvéleménye ma a politika világát, benne őt magát is okolja a kialakult helyzetért, méghozzá joggal.
{ komment (0) } { permalink }   { tovább }
Új vendég
Ezentúl Berze Márton húszéves egyetemista, az LMP képviselőjelöltje is a ParlamentBLOG vendége. Részlet egy máshol vezetett naplójából: "Apai nagyszüleim a rendszerváltás előtt költöztek fel vidékről Budapest 17. kerületébe. Gyerekként sok időt töltöttem a rákosligeti focipályán, és a környező utcákon biciklizve, ahol megértettem miért szeretnek az emberek egy jó levegőjű, csendes és biztonságos kertvárosban élni. 2004-ben költöztünk a családommal Rákosligetre, egy a nagyszüleim régi házától alig néhány utcányira álló családi házba, ahol azóta is élünk. Minden reggel innen indulok az ELTE bölcsészettudományi és jogi karára, ahol történésznek és politológusnak tanulok."
{ komment (0) } { permalink }   { tovább }
Egyetem téri káosz és 1968

Nem tudom járt-e a kedves olvasó mostanában a Kecskeméti utcában, az ELTE jogi karát befogadó Belváros korábban csendes és hangulatos környékén, de ha nem: ne is tegye. Legalábbis egy ideig. A patinás egyetem óriási csatazajjal, szétszabdalt aszfaltszigetekkel, hanyagul a kátyúkra dobott farostlemezekkel, fullasztó szállóporral, ingerült munkásokkal és megközelíthetetlen bejáratokkal jelzi: ide is elért a modernizáció. Haladunk.

{ komment (0) } { permalink }   { tovább }
A néma miniszter portréja

Ezzel a címmel akár szívbemarkoló, hihetetlen karrierről szóló fikciós drámát is prezentálhatnék, de az olyan sejtbénítóan közhelyes lenne, hogy inkább a megdöbbentő valósággal próbálkozom. A néma miniszter története a patkószagú életből építkezik. Forgács Imre egykor kisreményű igazságügyi miniszter-jelölt volt.

(katt tovább)

{ komment (1) } { permalink }   { tovább }
Az utolsó ülés

Vége van. Szétmentek. A 2006-os országgyűlés már a múlté. Az ismerős, megszokott alakok még egyszer végigdefilíroztak a folyosókon, bekukkantottak a büfébe, hol immár csendes pusztulás és magány van. Zajtalan, szelíd országgyűlés volt, sem nem rúgott, sem nem harapott, úgy is múlt ki tisztességesen, minden nyikkanás nélkül végelgyengülésben, mint egy jámbor aggastyán.
{ komment (1) } { permalink }   { tovább }
Csókjelenet, végefőcím
Csak úgy óvatosan, játsziból jeleznénk, hogy minden valószínűség szerint hétfőn látjuk utoljára a mostani országgyűlést. Bár a majd’ 400 fős utolsó vacsorát nem skiccelnénk fel, illusztrációként biggyesztünk egy képet: nagyjából így ülik most körbe a tanítványok a pénz istenét. Hogy mi lesz a választások után, megtippelni is alig merjük.
{ komment (0) } { permalink }   { tovább }
Semjén szerint a menny
"a kereszténydemokrata égi frakcióban" (egy képviselő halála után február 15-én a parlamentben)
{ komment (0) } { permalink }  
Nagy eminenciás begins
Érthetetlen okból bántják ezt a kormányt, még utolsó napjukon is adakoznak: egy szinte vadonatúj miniszter szónokol ma a patkóból. Aki nem tudja, kiről van szó – Forgács Imréről – még ne rohangásszon homlokkal a vakolatnak, csak december óta miniszter a miniszter. Õ volt az, aki a sokat dicsért Draskovics Tibort váltotta, ám eddig jobbára csak esküt tenni hallhattuk.
{ komment (0) } { permalink }   { tovább }
Új tavaszi sereg-szemle
Kénytelenek vagyunk e helyen is megállapítani. Az Országgyűlés választásról-választásra egyre kevésbé terepe a politikai kampánynak. A virtuóz szónokok helyett inkább a mobiltelefonok villognak a patkóban. Kár, hogy ez utóbbiaknak elvileg nem is lenne szabad.
{ komment (0) } { permalink }   { tovább }
Orbán évértékelő (élő)
{ komment (0) } { permalink }  
Mesterházy üzenete Orbánnak
{ komment (0) } { permalink }  
 
 
© parlamentblog.hu
Az oldalon szereplõ bejegyzések, vagy annak részletei csak a parlamentblog.hu-ra való hivatkozással használhatók fel

Reklámozz minket!
Helyezd el honlapodon a ParlamentBLOG egy bannerét (120×240 vagy 468×60), és
cserébe mi is kirakjuk a Te álló banneredet! Csak szólj.