ParlamentBLOG
ParlaTWIT
Csak úgy csendben - vagy nem is annyira csendben - jelezném, hogy van már igazi ParlamentBLOG-twitter is. Mert így sokkal könnyebb lesz a brékingnyúzt terjeszteni, meg lehet minket követni ott is, meg egy csomó ilyesmi, amiről mi sem tudjuk, hogy mi... Értitek? Mi sem, de divatos és nagyon 21. századi.
{ komment (0) } { permalink }   { tovább }
Hasznosnak tűnik

Gyakori kérdés: Mit szólsz az új kezdet napjához? Ott leszel?
{ komment (0) } { permalink }  
Magyarország, mert így szeretem 2.

{ komment (0) } { permalink }  
Magyarország, mert így szeretem

{ komment (0) } { permalink }  
Születtem Magyarországon

Túléltem mindeneket kormányt és féldeciket
{ komment (0) } { permalink }  
Szétrázódva
Kissé elhagyva, ezer bocsánat. Munkahelyváltás az oka. Szebb napokat látott parlamentblog szerzői lassan szétszéledtek más-más helyekre. Mylord a kültémákba belefeledkezve itt marad, Kócos egy másik napilapnál múlatja az időt, én pedig egy hetilaphoz ugrok át. Egy helyen azért biztosan találkozunk, legalábbis Kócossal, ez pedig a parlament. Mylord pedig az éjszaka-feltáró körútjaink egyik helyén fogja hörpölni szuperszáraz pezsgőjét vagy búzasörét. Így nem adjuk fel, csak kicsit össze kell rázódnia a dolgoknak.
{ komment (2) } { permalink }  
Mi tudjuk, hova igazol Szetey!

Gaz kormányzati kommunikációs trükk azt gondolni, hogy Szetey Gábor személyügyi államtitkár egy dohányipari cégnél fog elhelyezkedni Spanyolországban. Egyszerű hazugság. Az ország stimmel, de Szetey nem a dohányiparban, hanem a futballiparban talált magának régi-új állást. Mindig is ezt csinálta. Megbízható kormányközeli forrásokból tudjuk, hogy Szetey - amikor nem a teljesítményértékelő rendszert faragta - munka után gyorsan elrepült egy fapadossal Madridba, mezt húzott és pályára lépett. A napnál is világosabb, hogy Szetey Gábor nem más, mint Robinho. Szetey Robinho. Pusztán azért kente be magát mindig - közbeszerzés útján vásárolt - magyar cipőkrémmel, hogy ne ismerjék fel. De rajtunk nem lehet kifogni. Kormányközeli forrásaink azt is elmondták: Szetey Gábor hosszútávú szerződést írt alá a Real Madriddal, a magyar kormányból pedig azért távozik, mert kezdődik a Bajnokok Ligája. Nincs ideje mindkettőre. "Kell egy kis levegő" - mondta távozása bejelentésekor. Aha! Spanyol levegő, te kis huncut. Hajrá Robinho, hajrá Szetey!
{ komment (0) } { permalink }   { tovább }
Harapós Csege Vera
Ezek az ifjú szocik aztán tudnak mulatni. Diszkó, pezsgő, előszilveszter, mikor megszorítások vannak, kiárusítják az országot, jön a nemzethalál. Ezek meg isznak, táncolnak. És még közzé is teszik. Szééép. Igazi vérszívók: ez látszik a maszop honlapján lévő galériából is. Pfuj. Meztelen női váll, meg ifjú csajok! Na, neee...
{ komment (0) } { permalink }   { tovább }
karácsony blog

Pár napja kaptam egy e-mailt a freeblogosoktól, hogy nyilatkozzak köll-e még nekem a karacsony.freeblog.hu domain, mert valaki kéri tőlük. Annak idején nagyon rákattantam, pontosabban hangulatba hozott az amszterdami virágpiac melletti karácsonyi bolt, mely az év minden napján nyitva van, gondoltam, csinálok egy karácsonyi blogot. De aztán valahogy elfelejtődött az egész, mert olyan időszak jött az életemben, amiben a szeretet olyan relatív, olyan minden mindegy dolog lett, mint az, hogy a fejemen van a guanó, vagy én vagyok a guanó alatt. Szóval, nem kell a domain. Írtam nekik, ők meg szabaddá tették. És most nézd, ki kuncsorgott érte: az egész ország. Na jó, csak a Miniszterelnöki Hivatal.
UPDATE: Majd' elfelejtem: a bloghoz kapcsolódó (vagy fordítva), a világ legnagyobb adventi naptárának tartott miegymás a parlament épületén látható. Diavetítve.
{ komment (0) } { permalink }  
Kitörölhetetlenül

"Gyur-csány, ta-ka-rodj, Gyur-csány, ta-ka-rodj! Vidd az ösz-szes ha-ve-rod! Hurrá!!" - Hát, valahogy így megy ez mostanában. A pártelnök-miniszterelnök úr az életünk részévé vált. Ott van mindennapjainkban, vele kelünk, vele fekszünk. Belénk égetődött kitörölhetetlenül. Illetve, azt azért már mégsem. Mert hogy néhány végtelenül humoros ember csinált Fletó-retyó-papírt. Hogy így aztán jól megmutassák neki! A hátsófelüket. Lehet rá licitálni, tessék csak tessék. Itt a friss finom Fletó-retyó-papír! Vegyen mindenki egy törlésnyit, igaz szittyáknak árpádsávos színben is! A dologban csak az a gyönyörű - már ha az ember bele is gondol, nem csak beleszarik -, hogy még mindig olyannyira jól áll az ország, meg a gazdaság, hogy van mit zabálni, van idő a munka mellett emészteni, hogy aztán a reggeli magyarnemzet mellett lehessen pottyantani. Ha nem lesz mit a csészébe küldeni, na akkor van csak nagy baj. És, én kérek elnézést...

{ komment (1) } { permalink }   { tovább }
Érdekfeszítő

Kovács László EU-biztos "izgalmas" előadást tart Brüsszelben. Aki nem bír már magával, annyira élvezi: Schiffer János. (Tabajdi Csaba már be sem ment...)
{ komment (1) } { permalink }   { tovább }
Iparkodom
Ha azt mondom, istentelenül fáj a vállam - izületi gyulladás vagy mifene - , az nem jelent semmit, nem indokolja meg a kihagyást, de minden egyes klaviatúracséplésnél engem meggyőz ez az érv. Így mea culpa, kicsit szunnyadok. És nemsokára újult, őrült erővel ismét. Addig is bocs. Iparkodom.
{ komment (1) } { permalink }  
Nyílvános stílusgyakorlat
Úgy döntöttem, inkább nem linkelem be, nem népszerűsítem az oldalt. Egy HÍRBEN (!!!!!!) olyan útszéli stílusban támadja Kenedi Jánost, akit ma az ügynökügy rendezésére hivatott bizottság vezetésére kértek fel, hogy kinyílt a bicska a zsebemben. Félreértés ne essék: nem csak azért vagyok dühös, mert nem tartom illőnek azt, ha egy közszereplő neve elé mocskos jelzőket írnak, hanem mert gyáva, sunyi húzásnak vallom, ha bárkit újságban, neten, bármilyen orgánumban durván egy-egy káromkodással is felérő kifejezéssel sértegetnek, megbélyegeznek. Mert ezzel a cél nem lehet más: mint a rúgás, a gyomorszájbaverés. Érdemes lenne átgondolni, és most nem szabályozni akarom a szabályozhatatlant, jelesül a netet, hogy egy magát írástudónak tartó ember, különösen ha az illető egy kicsi portált gazdagít az írásával, hogyan felelhet produktuma tartalmáért. Ha valakit lekurváznak, lebarmoznak, letetűznek - ennél durvább kitételek szerepelnek az ominózus cikkben -, vagy bármilyen módon megaláznak, akkor védekezésül ma is élhet a jog fegyverével. De hallottunk elrettentő 20-30, vagy akár 100 milliós elégtételt adó bírói ítéletekről? Ugye, nem?!
{ komment (3) } { permalink }  
Savazz ránk!
Hát, bejutottunk a hvg.hu blogversenyének középdöntőjébe. Így volt ez tavaly is, és aztán jól bele is ragadtunk, mert a kategória döntősei közé már sehogy sem sikerült felvergődnünk. De majd most. Vagy nem. Savazz ránk!
{ komment (2) } { permalink }  
Aki magyar, linzert eszik!

Szerintünk a Fidesznek joga van Gyurcsány Ferenc beszédei alatt a Parlament klimatizált büféjében múlatni az időt. Szerintünk Orbán Viktornak joga van linzerkarikát enni, miközben a miniszterelnök - aki most épp nem ő - az Országházban a nemzet fontos kérdéseiről beszél. Szerintünk elfogadhatatlan, hogy az új arisztokrácia elveszi tőlünk a szabad linzerválasztás és a szabad linzerfogyasztás jogát. Le a bolsevikokkal, vége a kommkádárista Pilóta-keksz korszakának! Éljen a nemzeti Linzer! Irány a Kossuth tér!
{ komment (1) } { permalink }  
Garfield meg a linzer

Rég nem volt Garfield. Hát most visszatért. Megihlette, amint Gyurcsány azt dörmögi oda a minap az ellenzéki oldalnak: "Önök döntik el: együtt jönnek tisztességes, egyensúlyt tartó növekedési politikát csinálni, velünk együtt jönnek, nem csak beszélni, hanem megtenni ezeket, velünk jönnek építeni az országot, vagy csak ahhoz értenek, hogy itt a parlamentben sértegessenek bennünket. Meg az adófizetők pénzén kivonuljanak a büfébe linzerkarikát enni" Hát, tessék. Éljen a linzer!
{ komment (0) } { permalink }  
Vissza a balatoni nyárból

{ komment (6) } { permalink }  
Egy hét

{ komment (1) } { permalink }  
Gyurbán Fektor

Most kaptuk ezt a képet. Forrás nem ismert. De vajon ki lehet?

A: Gyurcsány Ferenc

B: Orbán Viktor

C: A nagy büdös politikai vegykonyha legújabb klónterméke, hazánk megmentője.

{ komment (0) } { permalink }  
Bebuktuk az EB-t, legalább Puskás örök
Az kétségtelenül előfordulhat Skóciában (ritkán), hogy a szívélyes vendéglátók esetleg nem pontosan tudják, hogy hol is van Budapest, illetve hogy a magyarokat eszik-e, vagy isszák. Az viszont biztos, hogy járjon az ember a skót felföld bármely szegletén, Puskás Ferenc nevét még ma is mindenki ismeri. A legendás magyar focista akkor nyűgözte le leginkább a brit szigetlakókat, amikor 1960-ban, a glasgowi Hampden Park zöld gyepén négy gólt is bevágott az Eintracht Frankfurt kapujába a Real Madrid csatáraként. Ennek emlékére az Albannach Skót Kulturális Egyesület egy Puskás Ferenc által dedikált labdát és egy háromnyelvű emléktáblát ajándékoz április 30-án a Hampden parki Skót Futball Múzeumnak. Hamár a 2012-es EB-t elbuktuk, legalább Puskás örök...
{ komment (0) } { permalink }   { tovább }
Nem drágább a trolinál - az undor objektív
A magyar politikai újságírás, illetve a politikai napilapok újabb gyöngyszemet dobtak ki a bűzös mocsárból. A Magyar Nemzet című napilap mai száma egy rövidke helyreigazítást közölt. Így szólt: "Lapunk 2006. április 28-i számában Kísérleti járművek Szegeden címmel megjelent írásunkban valótlanul állítottuk, hogy a Szegedi Közlekedési Kft. felperes által a használt Volvo buszból előállított házi gyártmányú építmény egyharmadával többe kerül, mint egy új troli." Eddig a közlemény. Huhh... Megnyugodtam, eddig azt hittem, hogy a házibusz drágább mint a troli. Hogy félrevezettek eddig, vazze. De, mostmár tudom. Na. A világ szerencsére ismét visszakerült kiforgatott sarkaiból.
Kiegészítés: és ami kimaradt a bejegyzésből. Ez a helyreigazítás bár dobogós, még nem lehet nyertes. Nálam az alábbi közlemény viszi a prímet, amely mindent elmond a magyar sajtó állapotáról, jelen esetben a Magyar Nemzetről. Így szólt: "A Fővárosi Bíróság 52. Pf. 26488/2003. számú ítéletében megállapította, hogy a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. és Lovas István alperesek azzal, hogy a Magyar Nemzet című napilap 2002. július 9-i számában, "Az undor objektív kategória" című cikkben dr. Kende Péter felperest súlyos fetőző betegséghez és undort keltő rovarhoz hasonlítottuk, valamint gyógyíthatatlanul visszataszítónak neveztük, megsértettük dr. Kende Péter jó hírnév és emberi méltóság védelméhez fűződő jogait. Ezért tőle bocsánatot kérünk"
{ komment (2) } { permalink }  
Az élet Demcsák Zsuzsa után

Főnek a fejek a kancellárián, jaj vajh ki légyen az kommunikátor, aki meg tudja magyarázni a reformokat az gaz népnek, mely fellázadni kész. Jaj, vajh ki légyen az? Talán Fábry Sóder Söndör lészen az jelölt, ki jobb mint a bal, vagy Bayer "Hülyegyurcsány" Zsolt, aki összehozni kész az nemzetet, netán Kondor "Nemvoltamügynök" Katalin, a miniszterelnöki interjúk nagy mágusa lészen, esetleg Dundika, aki az egészségügyi reformot legjobban tudó, esetleg a lovagkereszttel kitüntetett Bajor "Fóka" Imre, vagy a mindig objektív és elfogulatlan "Drága Bolgár Úr"? Jaj, vajh mi légyen velünk? És ekkor felvirradt Kiszel Tünde napja.
{ komment (11) } { permalink }  
Visszahozta
Megtartotta szavát a skót származású asztronauta Nick Patrick és visszatért a Skót Parlamentbe azzal a nemzeti lobogóval, amelyet űrkirándulásra vitt a Space Shuttle STS-115 csapatával a nemzetközi űrállomásra. A skót zászlót George Reid, a hamarosan leköszönő parlamenti elnök vette át az űrhajóstól - írja Scotland ügynök legfrissebb jelentésében.
{ komment (0) } { permalink }   { tovább }
Az ember, aki mindig rámutat (valamire)

Pozsonyi Ádám író, publicista és hivatásos reakciós. A nyolcvanas években számos underground zenekarban tört borsot a fennálló hatalom orra alá (Hobbiszinten ma is zenélget a Tekintetes Úr nevezetű, sehová be nem sorolható avantgárd együttesben, melynek énekese, zeneszerzője és szövegírója). A kilencvenes évek elején amatőr (szamizdat) lapot jelentetett meg, itt alakult ki önálló, csak rá jellemző stílusa. A hivatalos sajtóban az ezredfordulón kezd publikálni. Írt a Magyar Nemzetbe, s a Demokratába, ahol jelenleg saját rovata van. Eddig négy önálló kötete jelent meg - ezt magáról írja. Õszinte pali. Már az is pikáns, hogy mélymagyar-mélyjobboldali létére miért épp a "Vörös Lyukban" zenél, de ez nem is érdekes. Viszont egy dolgot elárulhatna, úgy igazán: mi a szittyategezes, árpádsávos túrót mutogat állandóan? Az igazságot? Fenyeget? Kér egy sört? Vagy épp meglátta Gyurcsányt az utca túloldalán?
{ komment (0) } { permalink }  
Borisz Viktor és Gyurcsány Gandolfini

Az index.hu hírportál számolt be a myheritage.com című weboldalról és az azon elérhető mókás játékról. A honlapon bárki feltöltheti portréját és a program segítségével megtudhatja, hogy melyik hírességre hasonlít leginkább. Nos, ezek szerint Orbán Viktor hatvanhárom százalékban Borisz Jelcin, de felfedezhetőek benne Russel Crowe, Val Kilmer, Zoran Djindjic, Matthew Broderick és Anette Bening (!) arcvonásai is. Ami Gyurcsány Ferencet illeti, ő hetvenkét százalékban hasonlít a maffiózókat játszó James Gandolfinire, de arcvonásaiban azonos némileg Rod Stewarttal, Jeff Bridgesszel, a Terminátorból ismert Robert Patrick-kel és a tenor Jose Carreras-szal. Hát... Tudja a franc.
{ komment (1) } { permalink }  
Balfaszok és a diplomatik

Egyre több autót láttam a minap az utcán "Diplomata Magazin - Diplomatic Magazine" felirattal. Utánanéztem, van egy ilyen angol-magyar nyelvű folyóirat, amelyet elsősorban a Budapesten állomásozó nagykövetek, követségi alkalmazottak, üzletemberek, külpolosok kapnak kézhez. Na, de vazzzze. Ha valaki (kedves Elek István, csókolom) angol-magyar nyelvű újságot készít, legalább a lap nevét ne bassszarintsa el. Ennyire különösen ne. A "diplomatic" szó ugyanis diplomatikusat, tapintatosat jelent. A diplomata kifejezés pedig angolul: "diplomat". A megoldás tán az lett volna, hogy asszongya: "Magazine for diplomats". Ez is szarul hangzik, de legalább nyelvtanilag helyes. Országimázs. Nesztek. Bameg. Agyvérzés.

{ komment (1) } { permalink }  
Kossuth tér shop
Azt eddig is tudtuk, hogy népnemzetinek lenni nem rossz üzlet, már amennyiben a jobboldali vásárlóerőre gondolok, lásd: szittyairodalom, lovaskürt, réztegez, perec, bayerkönyvek, satöbbi. Nem kell egyetérteni Bencsik "Demokrata" András kijelentéseivel sem, de egy mélymagyar tapsot azért megérdemel, mert tudta, látta, felismerte: szélsőjobbosnak lenni kifizetődő. A meggyőződésen túl ugyanis (ami mindenkinek szíve joga), a jobboldalon presztízs felhalmozni a szittyarelikviákat. Na, azt hittük, hogy a Warrior-kollekció után nincs új a narancsszín nap alatt. Dehogynem. A Kossuth téren ingatagmód éneklő Waszlavik Gazember kiadta legújabb lemezét. Ezen a Kossuth téri dalok hallhatóak. Azta. Kár, hogy nincs karácsony.
{ komment (0) } { permalink }  
Columbo at the Camel street
Nyilvánosságra hozták tegnap annak a húsz év körüli férfinek a rajzát, aki a Teve utcai rendőrszékház elleni támadás előtti napokban sétálgatott a környéken. A www.police.hu internetes oldalon bemutatott kép arról a férfiról készült, aki - egy szemtanú elmondása szerint - a bűncselekményt megelőző napokban az éjszakai órákban gyanúsan viselkedett a helyszín közelében, és látszólag céltalanul mászkált ott. A fiatalember 160-165 centiméter magas, vékony testalkatú, húsz év körüli, szakállt, bajuszt nem viselt, hosszú szürkés árnyalatú ballonkabátot hordott. Nekem úgy tűnik, hogy a kép nem sikerült valami jól és igazából Columbo hadnagyot keresik. Tényleg, a töltvényhüvelyek mellett nem találtak szivarhamut?
{ komment (1) } { permalink }  
Vizitelünk
Észak-pesti SZTK, reggel hét óra. Testesedik a hajnali vérvételre várók szokásos sora, az elsők között korán kelő nyugdíjasok, hátrébb türelmetlen, munkába igyekvő fiatalabbak. Európainak nem mondható rendszer működik már régóta: hétig az ajtó előtt kell várakozni, hét és fél nyolc között már lehet a földszinti melegben is, a lépcsőre azonban még nem lehet lépni, azt izléses műanyaglánc fedezi. Fél nyolckor engedik a tömeget az első emeleti "vérpulthoz", a falon vizitdíj-közlemények, a függöny mögött izgatott nővérek. "Te, hogyan kell nyomtatni a blokkot? Vagy elég ha pecsételem?" - hallatszik. A betegek türelmesek. Egy darabig. (klikk tovább)
{ komment (1) } { permalink }   { tovább }
Nesze, vazze: warrior

Mondjuk ki: egy magára valamit is adó népnemzeti demonstráló nem megy utcakövet dobálni csak úgy. Ahhoz szépen fel kell öltözni. Nem black tie, csak úgy smart casual. Kényelmes, sportos ruha kell, ami egyszerre mutatja, hogy mi a székely-szittya-árpádsávos oldalon állunk és jól lehet benne futni a szemmagasságban kilőtt gumilövedékek elől. A nagy magyar szakadék jobbpartjának egyik celebje, Tomcat (nagy örömünkre már kommentel is nálunk, tegye többet!) pólóboltja igazán sikeres, s bár van egy-két igazán undorító, már-már mélyrasszistának tűnő felirattal ellátott terméke is; be kell látnunk, hogy a Tomcat-pólók többsége igazán vicces. Aztán itt vannak még a különböző székely ruhaboltok (szittya-pizsamával - nem vicc!), de az igazi, csiszolatlan gyémántra csak most bukkantunk rá. Neve is van: Warrior. Azaz Harcos. Csak így, magyarul: warrior. Mert, igaz rendes szittya nem is magyarul írja ám ki a bézbólsapijára, hogy "harcos", hanem angolul, mert az a trendi. Warrior, vazze. Csak győzzék helyesen kiejteni. Ebben aztán lehet menni tévét ostromlani, van belőle tripla ikszelles is - a nagyra nőtt kurucoknak. Az pedig már csak a magoros képzavar, hogy a "Warrior" feliratú pólók hátoldalán a "warrior" szót ősi magyar rovásírással is felhímezték. Nehogy mán valaki azt higyje, hogy nem. A buta rohamrendőr meg csak néz majd sután az azonosító nélküli sisakja alól, hogy: "na, ez meg mi a fasz?
{ komment (11) } { permalink }  
Csak a perec

{ komment (0) } { permalink }  
Vármegye Laci
Blogot indított a drága jó Toroczkai László. Már csak ez hiányzott neki. Meg nekünk. Persze, addig jó, míg egy számítógép előtt ül és nem mondjuk az MTV-székháza előtt a fűben. Nyuszi ül. A webnapló pedig bizonyára igen népszerű lesz, elsősorban a nemzetbiztonságiak körében, innen legalább tudhatják majd, hogy Laci merre jár, mit csinált. Nyuszi hopp. Lacink legutóbb a szintén jogszabály- és törvénybarát Budaházy Gyurival találkozott. Úgy spontán. Biztos mondta neki: "Hé, te! Melyik út megyen itt a Kossuth térre?... ööö... Hát, te ismerős vagy te nekem! Nem te vagy a budaházygyuri? Azt a szittyakürtös jókurvaéletbe, Gyurikám! Hát hogyan vagyol, te édes bujdosó juhász?" Aztán megittak biztos egy sört, vagy kettőt. De jöjjenek a legérdekesebb részletek Vármegye László legfrissebb bejegyzéseiből. Megkapja a magáét a Viktor is. Azta...
{ komment (1) } { permalink }   { tovább }
Kordont bontani, csakis jó társaságban!

Ki az a hülye, aki egy ilyen szép tavaszközeli napon a felfújható díszfrakcióval megy kordont bontani? Dehogyis! Jóbarátokkal kell azt. Úgy gyorsabb és könnyebb a munka. Persze, ha a rács rosszabbik felén vagy...
{ komment (1) } { permalink }  
Fidesz Update-menü
Megbízható forrásaink szerint Orbán Viktor és a Fidesz holnap ismét akcióba lendül. Ezúttal a budai milliárdosok vendéglőit fogják meglátogatni (csak azokat, amelyek az út baloldalán vannak) és gyors rajtaütéssel felszabadítják a menükön szereplő "cordon bleu"-ket. A radikalizálódó párt vezetése szerint ugyanis egy demokratikus államban megengedhetetlen, hogy az igazi magyar csirkefalatokat "cordonnal" veszik körbe - nem beszélve a liberálbolsevik sonkatöltelékkel. Úgy hallani, hogy az ügyben a Fidesz brüsszeli képviselőik is állástfoglalnak majd: "Szabadítsuk fel a csirkéket" címmel. Ez az igazi update, a balkáni Magyarországon.
{ komment (1) } { permalink }  
Tiltott gyümölcs

Honlapot indított a kossuthtéri kempingezőkből alakult Magyar Október Mozgalom. A portálra nem érdemes különösebb szót fecsérelni, kül és belbecs egyaránt alacsony színvonalú. Annál érdekesebb a mozgalom által választott jelkép, vagyis az árpád sávos alma. Na, ilyet sem haraptunk még. Volt/van narancsunk, meg szegfűnk, de árpád sávos almánk eddig még nem volt. Tiltott gyümölcs. Lehet szüretelni. (... és a messzi távolban, a rajzolt bükkfák és a satírtölgyek árnyékában körvonalazódik Hófehérke alakja, mögötte rusnya mostohája. Vállán félszemű holló, kezében mérgezett alma...)
{ komment (1) } { permalink }  
És te ki vagy kis Kuruc?

Radikális, szélsőséges, enyhén antiszemita, s túlzottan nagy szerepet tulajdonítanak neki: ez a kurucinfó honlap. De kik is állnak a portál mögött? Az impresszum szerint a szerkesztők között ott van Drakula gróf, a Fekete sereg vezetője, de Rákay Fülöp is, aki bizonyára a fideszes showman Rákay "Kálmán" Philip eltitkolt rokona. Bizony-bizony, a kurucinfó stábja, miközben botrányt botrányra halmoz, egyszerűen a bolondját járatja a magyar közvéleménnyel. Mert ugyan ki tudná beperelni őket személyiségi jogainak megsértéséért, ha azt sem tudja az ember, hogy kik is állnak a portál mögött. Érdekesség, hogy a külföldi szerveren működő honlap egyik - egyébként nem működő - társportálját, a kuruc.hu oldalt az a Magyar Hírforrás Alapítvány jegyeztette be anno, amelynek egyik kurátora a 64 vármegyés Toroczkai László. Körbe is értünk.
{ komment (2) } { permalink }  
Munkahelyem: az MSZP

Csalódtunk a szocikban. (Nem először és valszeg nem utoljára). Mint az alább olvasható, a napokban rövid kutatást végeztünk a méltán népszerű iwiw-hálózaton, hogy bizonyságot szerezzünk arról: a politikailag aktív fiatalok körében hol vannak jobb csajok; azaz jobbról vagy balról formásabb-e az a bizonyos fenék. Már bocsánat. De hát végülis erről szólna az élet, nem? Mit nekünk konvergencia és eüreform, amikor itt a tavasz. Kutakodásunk rendszere igen egyszerűnek volt mondható: a wiw keresőprogramjában a "munkahely" ablakba előbb a Fidesz, majd az MSZP mozaikszavakat ütöttük, - mit ütöttük, vertük! - be és szűrtünk. Kiderült, hogy a fideszes állással bírók között igencsak sok a csinos és független hölgy - le a kalappal a narancsvidék előtt. Mert bizony a balos keresés nem hozott nagy sikert.
{ komment (0) } { permalink }   { tovább }
Munkahelyem: a Fidesz

Az iwiw jó, az iwiw ügyes. Sok rajta a haver, meg a nem haver. Lehet rajta keresgetni is: jó csajokat, meg minden. Szuper ám. Van rajta részletes kereső. Ha például beírja az ember a "munkahely" ablakba, hogy Fidesz; kidobja azokat a fiatalokat, akik narancsban utaznak. Jó dolog ez. Megnéztük hát, hogy milyen csinos lányok dolgoznak jobboldalon - még jól jöhet.
{ komment (0) } { permalink }   { tovább }
Kis, karácsonyi ének
Tegnap harangoztak, Holnap harangoznak, Holnapután az angyalok Gyémánt-havat hoznak. Szeretném az Istent Nagyosan dicsérni, De én még kisfiú vagyok, Csak most kezdek élni. Isten-dicséretére Mégis csak kiállok, De boldogok a pásztorok S a három királyok. Én is mennék, mennék, Énekelni mennék, Nagyok között kis Jézusért Minden szépet tennék. Új csizmám a sárban Százszor bepiszkolnám, Csak az Úrnak szerelmemet Szépen igazolnám. (Így dúdolgattam én Gyermek hittel, bátran 1883 Csúf karácsonyában.)

  • Karácsonyi versek tárháza

  • { komment (7) } { permalink }  
    Boldog Karácsonyt!

    Zsoltson küldte ezt a márciusi svéd képet, de nem állom meg, hogy ne tegyem ki. Boldog Karácsonyt Neked is Zsolt! És mindenkinek, aki idetévedt.
    { komment (7) } { permalink }  
    Kis magyar píszí
    Valaki mondja már meg nekem, a kulcssztoriban miért az a fontos, hogy a náci egyenruhás, tajtrészeg ember éppen egy fideszes polgármester kocsmájába tért be? Netán vádoljuk a szarvasi első embert valamivel? Hogy az ő kénköves italmérése  bizony alantas hely, pokloknak pokla, ahova, vazze, csak ilyen karlendítősök járnak? Igen?! Akkor ne teszetoszáskodjunk! Vagy azt akarjuk mondani, cinkosan az olvasóra kacsintva, hát igen, nem véletlen, hogy punkt oda dülöngélt be az az agyament!? Ezt akarjuk mondani?! Akkor legyünk bátrak, ne sunnyogjunk, ne sejtelmeskedjünk! Az index.hu-n olvasom:  "A szarvasi fideszes polgármester kocsmájába tévedt be vasárnap délelőtt horogkereszttel és birodalmi sassal ékesített náci egyenruhában egy férfi. A tajtrészeg fiatalembert a rendőrség megbilincselve állította elő, de használható vallomást állapota miatt nem tudtak kicsikarni belőle." Píszí ez? És a kép? Ami tovább formázza a gyönyörű műalkotást? (A faszfejjel most nem foglalkozom, tegye meg azt a rendőrség.)
    { komment (1) } { permalink }  
    Megjelent. Tessék megvenni!
    Az RTL Klub „Házon kívül” című háttérmagazinjában egy fiatal egyetemista lány, aki jelen volt a pesti zavargások újkori barikádjain, indoklásként úgy fogalmazott:
    Én a Blahán lakom, hazamenni nem tudtam, úgyhogy megnéztem, hogy a barátaim jól vannak-e, és kíváncsiságból még a Ferenciek terére is elmentem, és egyetértettem azokkal, akik kimentek az utcára (…) Anyukám folyamatosan hívott, én mondtam neki, hogy van még két gyereke, de igen, én meg tudnék halni. Ha biztos lennék benne, hogy ennek lenne következménye, hogy változás lenne, akkor én igen. (…) Hát, hogy az országnak jobb sorsa legyen. (…) Hát a hazámért meghalok. Tehát hogyha jobb a hazámnak, jobban megy a gazdaság, az emberek boldogabbak.” Vajon ez a huszonéves lány tisztában van mondatai súlyával? Emlékszik-e még egyáltalán, hogy mi váltotta ki a zavargásokat? Meg tudja-e pontosan fogalmazni, hogy mi az a változás, amiért kész lenne eldobni akár saját életét?
    { komment (1) } { permalink }   { tovább }
    Apámnak
    Legyünk férfiak! Ha már úgy hozta a sors, hajtsunk fel egy kupicával, ne nézzünk az órára, az idő elvan nélkülünk is, mondjuk ki úgy, hogy nem csuklik el a hangunk, nem vizesednek a szemeink, mondjuk ki, lassan, érthetően, itt és most: Pungor János nincs többé.

    De az azért mégsem járja, hogy úgy vedd a kabátod, úgy menj ki a nyikorgó ajtón sántikálva – az a fránya csipőprotézis! –, hogy azt se mondd meg, hogy miért!

    Azt hiszed, hogy amikor már csak emlék az Ungaresca néptáncegyüttes, nem részed a TIT, a nyelvtanfolyamok, az Urbanisztikai Nyári Egyetem, a Hétfői Találkozások, nincs könyv, vagy CD, amit kiadjál, vagy címer, amit kutass, nem vagy egy a Cicelle Aranyháromszög Kulturális Egyesülettel, akkor csak így el lehet menni, ilyen gyorsan és kíméletlenül?! Egy éjszaka alatt? Hogyan képzeled ezt?!

    Hiányzott a kultúra, a nyüzsgés, a szervezés, az a népművelés, amit művelődésszervezésre magyarított a rendszerváltó akarat?

    Vagy az irodalmi kör hiányzott? Jeszenyin? Akiről legutóbb estet is szerveztél? Ég áldjon, árva földem, forrás itatta part? Ennyi? Csak ennyi volt?! Igen?!

    Kérlek, ne csináld ezt! Ne lírázzunk megint! Gyere, gyújtsunk rá! Mesélj inkább! Dühödj bele, mint mindig, csapkodj, kiabálj, legyen vörös az arcod, mondd azt, hogy nem éri meg, nem éri meg! Holott mindketten tudjuk: megéri, de mégsem áruljuk el egymásnak.

    Csak kiabáljunk, suttogjunk, aztán nézzünk magunk elé, mintha valami felitta volna az erőnk!

    Szívd el a cigarettád! Csak félig, hiszen menned kell. Közben hadd nézzem megint azt az elviselhetetlen, megmagyarázhatatlan, érthetetlen és dühítő hitet az arcodon!

    Legyünk férfiak! Ha már úgy hozta a sors, hajtsunk fel egy kupicával, ne nézzünk az órára. Mondjuk ki, lassan érthetően, hogy vége van.

    Legalábbis erre az életünkre vége.

    { komment (3) } { permalink }  
    Gilbert
    Szolgálati közlemény. Kócos kolléga nagy örömére megjelent egy kötet, amely bizonyosan sokak számára döbbenetet fog okozni. Alább olvasható a könyv ajánlója. Nem, ez nem reklám. Azért pénzt szednénk… „Gilbert Ottót az évszázad legnagyobb titkosszolgálati fogásaként emlegették a nyolcvanas évek Amerikájában. A kommunista blokk hírhedt spionját látták benne, holott csak egy egyszerű magyar vagabund volt. Egy kalandvágyó pesti srác, aki kész volt minden veszélyt vállalva szolgálni a hazáját.De a hazája elárulta. Gilbert Ottó egy sikertelen titkosszolgálati akció után tíz évet töltött amerikai börtönökben kémkedés miatt. A hazája hátat fordított neki, a katonai hírszerzés letagadta, magára maradt. Most kész, hogy élete minden titkát elmesélje: a magyar Holocaust átélt borzalmait, az 56-os szökés kalandjait, az amerikai csibészségeket, a titkosszolgálati megbízatást és a bukást követő börtönéveket. Eredeti FBI-jegyzőkönyvek, eredeti fotók, eredeti iratok. Egy tanulságos életút. Egy igaz történet.”
    { komment (3) } { permalink }  
    Műveleti terület

    { komment (0) } { permalink }  
    Hirdetni is tudni kell...

    A mai Népszabadság (október 24.) címlapján: "Megemlékezések és utcai csaták 1956 ötvenéves jubileumán". A belső oldalakon fényképes beszámolók a véres összecsapásokról. A 22. oldalon a Texus nyelviskola hirdeti nyelvtanfolyamát. A cím: "Forradalmi angol és német nyelvtanulás!" Hát, igen. Tudnak időzíteni...
    { komment (0) } { permalink }  
    Garfield nem izgul

    { komment (0) } { permalink }  
    Bajusz mögött a száj

    Magyar és magyar közt széles az árok, sátorba húzódtak a forradalmárok. S bár elmosódik a lényeg, a semmi mögött mindenki látja: magyar bajusz kell a magyarnak szájára. Lehet választani..
    { komment (1) } { permalink }  
    Áder Rezső
    Hát, nem is tudom. Soltész Rezső amikor morcos, olyan mint Áder János. Áder János meg olyan, amikor mosolyog, mint Soltész Rezső. Vagy Soltész Rezső maga Áder János? De, akkor kicsoda Fásy Ádám? Csak nem...?
    { komment (2) } { permalink }  
    Elkúrtuk, tizedes!

    A kuruc.info honlapján szerepel az alábbi kép. Egy rohamrendőr fotóztatja magát "Elkúrtuk"-pólóban. Szép. Böszmeség. Szerintem.

    UPDATE: megbízható forrásból tudjuk, hogy a fotó azóta megjárta a rendőri felsővezetés íróasztalát is. Vizsgálat, felelősségrevonás, kukoricáratérdepeltetés nem lesz belőle. A rendőri felső vezetés szerint ugyanis: hát ez hülye, hagyjuk. Komolyan.

    { komment (0) } { permalink }  
    Még nincs

    { komment (0) } { permalink }  
    Gyere, lakj a világ végén!
    Újabb távoli kis skót sziget került a világ érdeklődésének középpontjába, miután a National Trust for Scotland hirdetésben keres új lakókat a földcseppre - írja Scotland ügynök. A jelenleg izmos tizenöt fős lakossággal rendelkező Canna szigete négy mérföld hosszú, a téli időszakban csak heti három kompjárat köti össze a civilizációval, a helyi iskolába pedig csak egy tanuló jár jelenleg. Ki ne akarna itt élni?
    { komment (0) } { permalink }   { tovább }
    Semjén után már Garfield is

    { komment (0) } { permalink }  
    Miért Gao és nem Dao?
    Holnapután, csütörtök délben, pont 13.00 órakor nyilvánosságra hozzák a 2006 év irodalmi Nobel-díjasának a nevét. Az eseményt a Nobel-díj honlapján élőben lehet követni. Az irodalmi Nobel-díj a legmagasabb kitüntetés, ami írót, költőt életében megillethet. Paradox módon legalább annyira híres arról is, hogy kik nem kapták meg. Mert TS Eliot, Thomas Mann, Samuel Beckett és Ernest Hemingway ugyan megkapta, de Lev Tolsztoj, Emile Zola, Henrik Ibsen, Virginia Woolf is megérdemelte volna a díjat. Már az első díjazott személye - René Sully-Prudhomme (vajon ki emlékszik ma rá?) - felborzolta a kedélyeket. A javaslat a Francia Akadémiától érkezett, melynek Prudhomme tagja volt. Ismert svéd kulturális személyiségek (Carl Larsson, Albert Engström, August Strindberg és Verner von Heidenstam) is tiltakoztak, és Prudhomme helyette Tolsztojt javasolták a díjra, aki szerényen elutasította azt, mondván, hogy a pénz csak gondot okoz.
    { komment (0) } { permalink }   { tovább }
    Nincs új a nap alatt...

    { komment (0) } { permalink }  
    Folyosó

    Ez a mobilkép olyan, mint a Kis Herceg bárányos doboza. Nem látjuk azt, amit lényegesnek hiszünk. A parlamenti folyosó szinte üres. Egy eltévedt fotós, néhány unatkozó biztonsági ember. Távol egy férfi néz bele a Kossuth téri napba. Balra a téren még csak néhány ember üvölt: hazaáruló! Jobbra a teremben Gyurcsány beszél, megkésett bocsánatkérés. A folyosó elválaszt. A folyosó a nyugalom. Csak a folyosón van helye a csendnek. Csak a folyosón van helye az unalomnak, a tétovaságnak. A folyosó a minden. Az, ami jobbra és balra is volt. De ott eltűnt, felmorzsolták, kizökkent.
    { komment (1) } { permalink }  
    Katasztrófaterápia

    Ha repülőgéppel utazunk valahová, bizonyára lélegzetvisszafojtva várjuk, amint a légiutas kísérő kisasszony heves gesztikulálás közepette mutatja be, miként élhetünk túl egy esetleges katasztrófát. Ilyenkor persze legyintünk, mondván: ha lezuhanunk, oly mindegy, hány másodperccel a kritikus pillanatok után emeljük magunkra az oxigénmaszkot. Vagy mégsem? Szakértők szerint ötven százalék az esély arra, hogy túléljünk egy ilyen katasztrófát. Sőt, a BBC felmérésre azt mutatta: a repülőgéppel kapcsolatos zűrök kilencven százalékát élték túl az utasok. Egy minap megjelent brit könyvben éppen arra mutatnak rá: jó lenne, ha odafigyelnénk a stewardessre a repülés elején, mert valóban növelheti túlélési esélyünket, ha követjük utasítását.
    { komment (2) } { permalink }  
    Ketyeg

    { komment (0) } { permalink }  
    Bizalmatlanság

    { komment (0) } { permalink }  
    "Hetvenkétórás ultimátumot adott"

    { komment (0) } { permalink }  
    Elnyomás

    Meglepő, de mégsem annyira mulatságos képre bukkant Scotland ügynök, amely jól jellemzi a Skócia és Anglia között feszülő ellentétet. Igaz ugyan, hogy ez a fajta ellentét csak a múltban testesült meg véres kardok és halált hozó csaták formájában és mára nyugodtabbak a kedélyek: azért mégis jól mutatja, hogy Anglia milyen magasról tesz északi (s egyben "leigázott") szomszédaira. A londoni metróban lefotózott táblán többek között az olvasható: "skót bankjegyeket nem fogadunk el". Pedig, egész Nagy-Britanniában ugyanaz a font a fizetőeszköz, legyen szó Londonról, vagy Edinburghról, netán az északi Orkney-szigetekről. Míg Skóciában elfogadják (el kell fogadniuk) a brit királynő arcképével nyomtatott angol fontot, addig az ugyanannyi vásárlóértéket képviselő, de skót nemzeti hősök arcával díszített skót fontot az angolok már visszadobják. Nos, ennyit a brit egyenjogúságról. Lehet, hogy mégiscsak a Skót Nemzeti Pártnak van igaza, amikor függetlenséget kér Skóciának?

    { komment (0) } { permalink }   { tovább }
    Hétfő reggel...

    { komment (1) } { permalink }  
    Belgium felett az ég

    Holdfogyatkozás Belgium felett tegnap este. (Jetphotographer)
    { komment (3) } { permalink }  
    Relax
    Dubai? Tunisz? München? Üvegház? Konferencia- és szállodaépület? Repülőtér? Csak egy kis segítség: Jetphotographer a minap járt ott. Sörözött az üvegkalickában. Az italt helyben főzték. Literes korsóban szervírozták. Az épületben patika is van és kórház. Mi ez? Hol van ez?(Bónusz help: Ma 34 éve ebben a városban arab terroristák foglyul ejtettek majd kivégeztek 11 izraeli sportolót)
    { komment (0) } { permalink }  
    Tájkép csata után#2

    Az ATV épületének tetejét is letépte a vihar. Szalmás Peti barátunk hajnalban járt arra. Még képért katt a tovább gombra.
    { komment (5) } { permalink }   { tovább }
    Spambot csata#1
    Úgy tűnik, hála icramnak!, lezárult a spambot csata első ütközete. Mintegy 6000 (azaz hatezer) casinobejegyzés fekszik átlőtt torokkal, hassal, és szívvel a dögtemetőben. Kommentezni ismét lehet, katonáink összezárták soraikat, megjavult a fegyverzet, a páncél, de egy kicsit várni kell a felmentő csapatokra, melyek aztán a spambotok utolsó hordáit is felőrlik majd. Most átmeneti tűzszünet, de fel a küzdelemre! :-)
    { komment (0) } { permalink }  
    Afrikai homok, ciprusi sárga
    Amíg meg nem javulnak a kommentek és nem szabadulunk meg a spamektől egy kis aktuális időjárásjelentés jön, amit Jetphotographer dobott át: Jól látni, hogy a magasban elindult az erős Déli áramlás és hozza magával az afrikai homokot Európára, no meg a meleget. Görögország előtt jár a sárga felhő magja, de már az Adriát is beterítette. Érdekes még a Ciprus nyugati partjainál kavargó kisebb homokfelhő, ami független képződmény a nagy porvihartól. Ha kapunk belőle, akkor majd megint sárga nyomokat hagy maga után az eső.
    { komment (0) } { permalink }  
    Szolg. Közl.
    A komment átmenetileg beteg, a spamhordák támadása miatt. A webdoki meg éppen most nyaral. De sebaj, a hét végére talán megjavul minden. Ez itten kérem egy szolg. közl. volt. 
    { komment (0) } { permalink }  
    Önmérsék. a hulló záporon át
    Ha finoman akarnék fogalmazni, akkor csak azt mondanám, amúgy bársonyos hangon, döngicsélős darazsak felhőjében és buja liliomok hulló záporában, hogy dögöljön meg az, aki kéretlen reklámokkal igyekszik teletűzdelni a kommentek gyöngyös, csipcsirip világát. De ezt nem teszem, mert ugye, ebben a mondatban lehet rossz is, sőt, sértő szó. Úgymint a döngics, meg a hulló záporában. Tehát önmérsék.
    { komment (0) } { permalink }  
    Húsz Lajos-arany

    Húsz Lajos-arany volt a tét 220 évvel ezelőtt, hogy az emberek kigyógyuljanak a babonáikból. Ennyit ajánlott fel egy svájci természettudós annak, aki megmássza a szellemek lakóhelyének tartott hegyet. Jetphotographernek könnyű: odarepült, kattintott és láss csodát! nincs szellem a Mont Blancon.  Aztán meg elküldte e-mailben a bizonyítékot: hogy augusztusi hó kisért a hegyen.
    { komment (0) } { permalink }  
    Úgy jöttem, mintha mennék
    Lassan megy az aklimatizálódás. Kinn dühöng a nyár, Ciprusról meg itt maradt a majdmegíródikazapost-mentalitás. Hallom mindjárt bemutatkozik az új kormányszóvivő, miközben főnöke a Dam térhez közel éppen gulyáslevest főz lakóhajóján. Jó lenne ismét elmenni, messzire. Nem hallani az ellenzéki baromságot: nekem is adjanak hat percet a tévében Gyurcsány után, nem látni a szerencsétlenkedést az új villamosokkal, nem érezni, hogy a felújítások miatt, hogyan dübörög a Szentendrei út a kocsim alatt, nem hallani, hogyan készítik elő Gyurcsánynak a pártelnöki széket, hogyan lesz, persze, véletlenül, egy négy-, hatszemközt kifundált ötletből közösségi akarat.
    { komment (6) } { permalink }   { tovább }
    Hadihajók Ciprus partjainál

    Hát újra itt. Ejtőzés volt a történelemben. Larnaca, Limassol kikötőiben, a repülőtéren libanoni menekültek. Larnaca tengeri bejáratánál négy-öt hadihajó - őrnaszád, csatahajó - őrizte a partot. Néha felszállt egy katonai helikopter. A helyi tévé folyamatosan számolt be a menekültek érkezéséről. Sérültek, síró nők. És közben mi érzéketlenek pusztítottuk a helyi sört, a Keot, ittuk a helyi törkölypálinkát és élveztük, pontosabban átvettük a görög mentalitást. Vagyis nem csináltunk semmit. Vagy mégis: motorozás, hegyi túra és a tenger. És közben azt mondtuk: ma sem csinálunk semmit, hiszen tegnap sem csináltunk. Mi bajunk lehet? Semmi. Közben mögöttünk ott úszott, zakatolt, zúgott, sírt a történelem.
    { komment (16) } { permalink }  
    Nyaralni mentünk! Kulcs a lábtörlő alatt...

    { komment (0) } { permalink }  
    Kis Herceg doboza

    Nézettségi rekord, 28,5 millióan nézték végig az Argentina-Németország meccset. A Merkel topimacis ugrándozásával is fűszerezett játékról csak azért emlékezem meg, mert Jetphotographer barátunk éppen akkor a stadion mellett húzott el és küldött róla egy képet. Olyan mint a Kis Herceg doboza. Nem látjuk, de tudjuk mi van benne.
    { komment (0) } { permalink }  
    Van lány a szervezetedben?
    "A Fideszről általában az hírlik, hogy "macho" párt. Bár ez az állítás nem igaz a Fidelitasra, a honlapon szereplő hírekben általában fiúk szerepelnek, önkormányzati és országgyűlési képviselőink többsége is fiú. Ennek ellenére tudjuk mindannyian, hogy nagyon sok lány is van a szervezetünkben.(Fidelitas)"
    Nem tudom milyen volt előtte, mert észre sem vettem. De egy reggel találtam egyet én is. Kifújtam és ott ült a zsebkendőmön. Barna haja volt, zöldeskék szeme és mosolygott. Nagyon megszerettem.  Azóta nincs lány a szervezetemben.
    { komment (1) } { permalink }  
    Midsommar

    Júniusban mintegy vezényszóra virágba borul a svéd természet: egyszerre virágzik az orgona, a gyöngyvirág és a gesztenye. A levegõ tele van lebegõ szálakkal, bolyhokkal, a tavak vizét vastag virágporszõnyeg borítja. Ha minden jól alakul, akkor szép időnk lesz holnap, Midsommar estéjén. A „Nyár közepének” előestéje Szilveszterhez mérhetõ általános dorbézolási lehetõség. Na meg kötelesség, egyfajta muszáj-ünnep. Az ország apraja-nagyja elhagyja a városok betonrengetegét, hogy a nyárilakok szélvédett teraszán, terített asztal mellett koccintson a nagy eseményre.

    { komment (2) } { permalink }   { tovább }
    Bushland 2.

    Pocakos kedvéért az Air Force One, egy Pest környéki kertből fotózva. Bokor Gyuri éppen magyar földre száll. (Hozott, rokoni anyagból dolgozom)
    UPDATE: Hogy mit csináljon B. Pesten? Õ a blogján megadja a tippet.  Más. Gyurcsány-blog: "Az Elnöknek, viszonozva is saját személyes ajándékát – egy a méretemre készített futócipőt kaptam tőle Washingtonban –, mi egy, az Õ méretére készíttetett huszárcsizmát ajándékozunk".
    { komment (7) } { permalink }  
    Bushland

    Csütörtök. Magyarország=Bushland 
    { komment (3) } { permalink }  
    Mir, avagy a paravánok rezzenése

    A nacionalizmus, vagy nemzet, provokátorok, akik a konfliktust gerjesztik, és ez az orosz fasizmus! kifejezések sorának végére a mir, avagy béke szó tehet csak pontot, na meg egy jól irányzott tasla zárhatja csendesre az orosz tévében szereplő két politikus vitáját. (via: crazyrussianvideos )
    { komment (0) } { permalink }  
    Dick, a jövő ura

    Bush már nem fontos.Hiába látogat nemsokára Magyarországra! A jövő ura, elnöke Cheney! Bush-t eltávolították, a gyanútlan Condyt zenehallgatás közben cápák ették meg, Rumsfeld Anthrax-tartályba esett, amikor főnöke halálán virgonckodott, és feltámadt a galaxis új ura, a mindent elsöprő hatalmatosság, a nagy, a félelmetes Dick, a terminátor szörnyvéder. Legalábbis a képernyőn.
    { komment (0) } { permalink }  
    DJ-Isten

    Kaptárlakónál találtam ezt a filmet. Gyönyörű! Példázata hitnek, politikának, szabadságnak.Ha egy rendszerbe belenyúlsz, emberi sorsokat próbálsz megváltoztatni olyan felfordulást okozhatsz, amilyet még csak elképzelni sem tudtál addig. A kormány által hangoztatott reformkorszak oktatófilmje is lehetne. Mármint a politikusokat oktathatná. Például arra, hogy nem elég a hit, a lelkesedés. De még a jószándék sem.  Annál azért több kell. (Lásd az OÉT ülést, ahol Gyurcsány fejéhez csak rakétákat nem vágtak hozzá)
    { komment (0) } { permalink }  
    Leáldozóban a masszmédia kora

    A svéd Üzleti és Társadalmi Tanulmányok Központja (SNS) kimutatása szerint csökkent a médiumok szerepe a választási mozgalomban. Az újságírók vezette masszmédia kora lecsengőben van. A választók és a képviselők direkt kontaktusának reneszánsza elé nézünk. A svéd választó aránylag jól informált, de enyhén blazírt nézője a politikai játéknak. Kevesen élik bele magukat, és még kevesebben vesznek személyesen részt a választással járó munkálatokban. Máshol megszokott az, hogy az egyén szerepet vállal azzal például, hogy gyűlésekre jár, plakátok ragaszt, stb. Ebből a szempontból Svédország a 24 (meg nem nevezett) megvizsgált ország közül az utolsó helyen áll.

    { komment (1) } { permalink }   { tovább }
    Skeldar és Jas

    Pénteken a linköpingi SAAB gyár szerelőcsarnokában magyar zászlóval díszített állványok között járkáltam, és a gondos kézimunkával épülő JAS-Gripen  előtt hallgattam az előadást a gyár hatvanéves történetéről, és az eddig legyártott 4000 repülőgépről. Búcsúzás előtt az előcsarnokban megtapogattam a Skeldar névre keresztelt, hadi- és civil célra egyaránt felhasználható - csupán 150 kiló nehéz - robot-helikoptert.
    { komment (1) } { permalink }  
    ParlamentBLOG Club

     Na, megnyitottunk. Asztalok rendben, székek a helyén. Lépjetek be. Chat, blog, wiki, képfeltöltés. Na és linkgyűjtemény. Ahol már megtalálod Zsoltson fotóoldalának linkjét, sőt, a régi blogjaimat is felvettem a kedvencek közé. A ParlamentBLOG Club nem a parlamentről szól, hanem rólunk, rólatok. Használjuk közösen. Néhány fotót már felraktam. Kezdetnek elég lesz.  Egyébként a grou.ps-on alakítottam egy csoportot, melynek linkjét itt a jobb hasábban találod.
    { komment (0) } { permalink }  
    Ebédszünet
    Ebédszünet, ketten vagyunk a szaunában. Társam, "dumás Gusztáv" tojásfejű svéd, homlokáról nagy cseppekben hull az izzadság a mai Dagens Nyheternek a filmek elfogadott valótlanságairól szóló cikkére. Lőttek a nyugalomnak... - A járdán egymást üldöző gépkocsik vezetőit nem jelentik fel, a zöldséges nem követel kártérítést a feldöntött pultért! – kacag fel a Gusztáv. - Ha valakinek annyi esze van, hogy a járdán próbáljon rövidíteni, az miért ütközik neki egy gyümölcsös-standnak? És az ütközéskor miért nem nyílik ki a légzsák? Már olvastam a cikket, ezért félfüllel hallgatom a felolvasást. Szaunázni ültem be, nem csevegni. Kit érdekel az, hogy a barlanglakó ősember asszonyának frissen borotvált a hónalja, hogy a szereplők székrekedés-, szénanátha- és menstruáció-mentesek, soha nem prüszkölnek, nem fújják az orrukat? Na jó, a haldokló kivételesen köhöghet.
    { komment (1) } { permalink }   { tovább }
    Cserebere
    Ha gondolod, cseréljünk! Te a miénk, mi a tiéd. Persze, mi csak állóbannert tudunk fogadni, helyszűke miatt. A mi hasonló reklámunkat lent találod, jobbra. A fekvő méretünk 468x60, az álló pedig 120x240. Ha nem érted félre. ;-) Írj!
    { komment (2) } { permalink }  
    Svédország bezár, avagy: kufircolás a fajhatáron
    A svéd parlamenti választásokig kevesebb mint félév van hátra. A közvéleménykutatások szerint a baloldal támogatását élvező szociáldemokrata-bal-zöld tömb és a polgári "négyek" szövetsége egy hónap múlva fej-fej mellett vonul nyári szabadságra. Svédország június 23-án "bezár", és augusztus 10-e előtt a kutya sem törődik a politikával. Ezalatt kell stratégiát választani, és eldönteni azt, hogy a szeptemberi hajrában mit kapjon a választó. Magasan szárnyaló retorikát vagy konkrét döntéseket tárgyi kérdésekben.
    { komment (0) } { permalink }   { tovább }
    Koncentrált blog egy Kanári-szigeteken töltött hétről

    Zsoltson Kanárin járt. Merüljünk el tökéletesen parlamentes postjában a holnapi rajt előtt. Egyébként ez a parlamentblogos legénység úgy látszik, egy helyre startol, csak különböző időpontokban. Úgy tudom, Scotland is állandóan odatart, de az ő gépét folyton Skóciába térítik el. (Üdv: Déli)
     "Közel félezren lehetünk az óriási Airbusban. A túlsó széksor szélén ülő kövér öregember kezében könyv. Vékony, nem a Korán, inkább meséskönyvnek saccolom. Magdi, a Zasszony barátnője a múltkor a fiával repült Budapestre. Amint a gép elérte a repülési magasságot, a mellettük ülő, szakállas, arab kinézetű férfi kikapcsolta a biztonsági övet, felpattant a helyéről, és a mosdóba zárkózott. A 155 centi magas Magdi agyában lázasan keringtek a gondolatok, míg végül önfeláldozóan helyet cserélt a fiával. Inkább őt ejtse túszul..."
    { komment (1) } { permalink }   { tovább }
    Erdei sanzon az elnöki budiról
    Királyunk 60-éves születésnapját kétnapos ünnepi rendezvénnyel ünnepelte az ország. A royalisták a stockholmi Palotától a Városházáig vezető út mellett gyűltek össze, a republikánusok a közeli ”Királyi Fáskert” téren osztogatták a királyság megszüntetését szorgalmazó röpcéduláikat. Hiába volt belépőm a rendezvényekre, a ragyogó idő keresztülhúzta a számításomat. ”A svéd ilyenkor hallgat az erdő hívó szavára” – hívott fel vasárnap kora reggel Sanyi. Előszedtem a hátizsákot, és a vikingektől kitaposott, évezredes ösvényen ballagva hallgattam Sanyinak az ünnepi alkalomról és a nagy emberekkel való találkozásáról szóló történetét…
    { komment (3) } { permalink }   { tovább }
    Készül a Nagy Múúú: műtehenek Edinburghban

    Közel száz életnagyságú műtehén lepi el a skótok fővárosát, így például a Princess Street Gardens-t vagy a Royal Mile-t. A műanyag Tehénparádé május 15. és július 23. között lesz látható. Várhatóan egy tehénkét a Skót Parlament is befogad majd, Mike Pringle képviselő ugyanis támogatásáról biztosította az akciót.
    { komment (0) } { permalink }   { tovább }
    Csatornaszag

    A Panama-csatornával szinte mindig gondok voltak. Megépítésének ötlete 1876-ban vetődött fel, mivel látták, micsoda pénzügyi sikert jelentett az 1869-ben megnyitott Szuezi-csatorna. A munkálatokat, amelyek 1881-től 1889-ig tartottak, megannyi nehézség hátráltatta. Sokat mond például, hogy az építkezés idején összesen 22 ezer munkás vesztette életét. (Ez napi hét-nyolc embert jelent). A legtöbben maláriában vesztették életüket. A másik gondot az jelentette, hogy a párizsi központú Panama-társaság csődbe ment, vagyis elfogyott a pénz az építkezésre. Végül azonban ezt a nehézséget is sikerült áthidalni.
    { komment (0) } { permalink }   { tovább }
    Inkább a haverok, a sör, vagy a fanta

    Elemzi a rosseb. Csakhogy Scotlandnak válaszoljak. Egyelőre azzal vagyok elfoglalva, hogy kidühöngjem magam, mert én tulajdonképpen utálom a tömeget: akár a spontán összeverődöttet, akár a szervezettet, akár a veszteset, akár a győzteset, mert minduntalan bajom támad vele, most éppen sajtós karkötőmre fájt a foga, szorította a kezem rendesen, mintha mérhetetlen nagy gazdagság lenne az én osztályrészem, egy csodafegyver lenne a birtokomban, amivel be lehet törni a Téli Palotába, vagy az Egri várba, vagy mittomén mit képzelt, mi ez az épület, gondolom csak az lebegett a szeme előtt, hogy ott benn, a szoci házban sok a celeb, akikkel együtt lehet fényképeszkedni, ezért nyomták, taszigálták az emberek egymást, szorítottak engem ide-oda kényük kedvük szerint.
    { komment (2) } { permalink }   { tovább }
    A kommunizmus vicces története
    A sarló és a vicc (Hammer and Tickle - the Communist Jokebook)címmel egyórás húsvéti dokumentumműsort sugárzott a svéd állami TV. A BBC, a német ZDF a francia ARTE, a svéd SVT, a kanadai Documentary Channel, a dán TV2 Danmark, a finn YLE és az ausztrál SBS TV pénzelte , terjedelmes "folklór-archívumot" bemutatni szándékozó műsort 56-os és 68-as képsorok, a berlini fal, Reagan és Gorbacsov TV-fellépései, Trabant nosztalgia-találkozók és szoborpark-riportok közé tűzdelt viccekből állították össze. "Mi történne akkor, ha Szaud-Arábiában bevezetnék a kommunizmust? Eleinte nem sok, de hamarosan importálni kellene a homokot" – emlékezett vissza az egyik kelet-európai emigráns, aki azt is kiszámolta, hogy naponta átlagban három vicc született...
    { komment (8) } { permalink }   { tovább }
    Mentes és diadalittas

    Bocsánat, bocsánat, bocsánat! Legalábbis a borivóktól, mert  - mea culpa -  lassú sörözéssel és persze, munkával telt a nap, melyen a szerkesztői akarat a Köztársaság térre bilincselt.  A jó ég tudja, de a nyugalom, mely valami különös jóstehetség  miatt rámereszkedett - persze, maradjunk inkább a véletlen ráhibáztál, öcsi mondatnál, vagy a komló jótékony hatása magyarázatnál -, valahogy nem engedett ki belőlem egyetlen izgatott sóhajt sem, de még egy bepörgést sem hagyott a kisimult idegeimnek, mert annyira biztos voltam a végeredményben, ami lássuk be, lehet még oly' szoros is, de az exitpollok alapján valamennyire előrelátható volt. Persze az MDF bejutására nem tettem volna egy likas fillért sem, de ez mit sem változtat a lényegen, ha már úgy is tudom, pontosabban: tudni vélem, hogy körülbelül mi lesz, akkor meg minek rohangáljak, neki kell támaszkodni a falnak, bedobni egy kávét és fontos közlendőket kell tenni Winklernek, körülbelül olyanokat, hogy  bizony, Lu mögötted ült a Megasztáron.

    { komment (0) } { permalink }   { tovább }
    Kampány-pirula

    Hogy senki ne maradjon kampány nélkül, hiszen lehetnek olyanok, akiknél borzalmas elvonási tüneteket okoz a választási hadjárat hiánya, esetleg levertek, bambán néznek a mezőre, ahol birkák kampányolnak utódokat, vagy a téglabordájú házfalakra merednek kifejezéstelen tekintettel, ahol a reklámok fölött macskák teszik ugyanezt, vagy a képernyőt lesik és ilyen baromságokat olvasnak, mint ez itten, tehát a fájdalmat enyhítendő, csendben - nehogy tovább add! - ide kopizok egy linket, hogy segítsek. Ezek a kampányok kicsit mások, mint amit mostanában megszoktál. Ha másként nem rendelem, kérdezze meg.....és a többi, és a többi.
    { komment (1) } { permalink }  
    Kampánycsend

    Magyarországon kampánycsend lépett életbe szombaton nulla órától vasárnap este hétig. Bár, ezt ti úgy is tudjátok!  Addig is ajánlom mindenki figyelmébe Mikszáth mester választásokról írt hosszabb lélegzetű "postját". Okulásul? Dehogy is, csak unaloműzőnek, szórakoztatásként, míg fel nem dübörögnek a harci kürtök, amikor magyarázattal és dicshimnuszokkal jönnek elő este hét után a politikusok, ki-ki eredménye, habitusa szerint, amikor  majd mindannyian megtudjuk, hogy egy párt győzelme az ország boldogulásával egyenértékű, tejjel-mézzel folyó kánaán lesz itten, tehát italos este lesz a holnapi egész Magyarországnak. Kinek a búsulat, kinek a boldogság láttatja majd isteni akaratnak a borivás szükségességét.
    { komment (4) } { permalink }  
    Narancshéjjal és szójababbal a graffiti ellen

    Különleges, természetes alapanyagú védőanyagot fejlesztettek ki a skótok, hogy megvédjék a graffitizőktől az edinburghi várat. A csodaszert narancshéjból, tejszínből, szójababból és más magokból keverték ki. Ez az elegy a szakértők szerint könnyedén lemossa a falakra szórt festéket, ráadásul óvja is az ősrégi köveket a további pusztulástól - írja Scotland ügynök.
    { komment (0) } { permalink }   { tovább }
    Új külsőt kap a parlament
    Általában az egyes országok lakói vannak olyan "nacionalisták", hogy a saját parlamentjük épületét tartsák a legszebbnek. Pedig egy biztos: a Magyar Országgyűlés épületénél nem létezik szebb a világon. De azért el kell ismerni, hogy a svájci, pontosabban berni törvényhozás ("Bundeshaus") épülete sem kutya. Két évre azonban bezárja kapuit a 104 éves építmény. Felújítják ugyanis az épületet, amely a tervek szerint 83 millió svájci frankba kerül majd. Júliusban kezdik az intenzív építési munkálatokat.
    { komment (1) } { permalink }  
    Mozg.kamp.

    Megkezdődött a mozgósító kampány. Szép jó napot kívánok a ... nevében jöttem. Szeretném átadni önnek .... levelét! - én speciel erre a mondatra sem jövök ki a béketűrésből, mondhat bárki bármit nem fogom egyetlen agitátornak - sem vörösnek, sem narancssárgának - kötelező haladási irány gyanánt megmutatni az utca végét, és ha álldogálnak még, hát hadd tegyék,  nem fogom sem csendben, sem hangosabban mondani, sem magamból kikelve üvölteni, úgy hogy nyakamon dagadjanak ki az erek, hogy Nem érti?!, nem kiabálok úgy, hogy ne lehessen érteni azt, hogy Ez magánterület!, és ha álldogálnak még, hadd tegyék,  én nem fogok káromkodni sem, erre végképp nem vagyok alkalmas, nem borzolom össze a hajamat, nem leszek hajlandó úgy kinézni, mint egy őrült, és a kutyámat sem ösztökélem nagyobb mozgási sebességre egy laza Torokra kiáltással, mert nem vagyok olyan alkat. Csak csendben annyit jegyzek meg, hogy Jó napot kívánok, én nem jövök ki a béketűrésből, mondhat bárki bármit nem fogom egyetlen agitátornak - sem vörösnek, sem narancssárgának - kötelező haladási irány gyanánt megmutatni az utca végét...
    { komment (11) } { permalink }  
    Skótok szállták meg a Nagy Almát
    Április elseje és nyolcadika között a Nagy Alma kiltbe öltözik, skótdudások fújják a sárga taxik között, miközben vöröshajú felföldiek éneklik a skót himnuszokat. A gyengébbek kedvéért mindez annyit jelent, hogy New York városában megkezdődött a Tartan Week! Úgy tudni, idén – műtétje után – ismét szoknyát húz Sir Sean Connery filmszínész és némi botrányos körítés után jelen lesz Jack McConnell skót miniszterelnök is az amerikai forgatagban.
    { komment (2) } { permalink }   { tovább }
    A papírszobrok elindultak

    Birodalmi papírlépegetők lépték át Budapest határát, és ronda vörös színükkel, meg az alattuk futó luxuslimuzinokkal riogatják az embereket, de mi nem hagyjuk magunkat, lézerkardunkkal nem engedjük, hogy a Mókusok közé vessenek minket (sorry! © mr. Woody Alen), nem ezért csináltuk a rendszerváltozást,  felismertük őket a nagy gülü szemükről, bár lopakodnak, lopakodnak, de mi látjuk őket, mert mi nem legóemberek, hanem országépítők vagyunk, akik szelídek ugyan, de nem ostobák, nem leszünk balekok, esküszünk, esküszünk, rámutatunk ezekre a rusnya papírszobrokra: ők azok, ők azok, kedves barátaim, tisztelt hölgyeim és uraim, jó reggelt, ÉBRESZTÕ! Ébresztő Magyarország!  (Kép: Fidesz.hu)

    { komment (4) } { permalink }  
    A fontos ember

    Két utcányira a sültkolbászagos, gyermekváras, unitedes, piros táblás, majálisos, igen-igenes, húzzunkbelés, lufis, gyurcsányos, hilleres, szilis, ranschburgos, kosárys nagygyűléstől csendes és üres a járda. Még idehallatszik Gyurcsány mondata, melyben egy olyan országot képzel el, ahol tízmillió V.I.P. ember, tízmillió rendkívül fontos ember él. Az utca üres. A kerítés szélén egy kopott pulóveres férfi üldögél.
    - Nem érdekli a gyűlés? – kérdezem tőle. Õ legyint. Lassan, bizalmatlanul törnek fel belőle a szavak.
    { komment (3) } { permalink }   { tovább }
    A svédek nem kopogtatnak
    A svédnek nehezen lehetne elmagyarázni a „kopogtató cédula” fogalmát. Ugyanis errefelé nem szokás kopogtatni. Ismerős, barát telefonon bejelentkezik, lehetőleg egy héttel azelőtt. Régebben még előfordult, hogy csengettek, az ajtónyitásra legtöbbször öltönyös Jehova tanu vagy porszívóügynök fogott a mondókájába. Hamarosan mi is követtük a svéd példát, és „Nem vásárolunk semmit!” automatikus felkiáltással az orrukra csaptuk az ajtót. Állítólag hozzá vannak szokva. Reklámmal telefonon szoktak zaklatni.  Ilyenkor azt mondom, hogy „jaj, éppen vendégeim vannak, de adja csak meg az otthoni számát, később visszahívom.” Világos, hogy nem adja meg. – „Azért, hogy ne zavarjam?” - kérdezem ilyenkor.
    { komment (1) } { permalink }   { tovább }
    Papírblog
    Hát akkor kísérletezzünk! Összegyűjtöttünk sok-sok postot a lassan féléves termésből, kicsit rendszereztük, adtunk hozzá csipet képet aztán beleraktuk ebbe a papírblogba, ami lényegében nem papírra készült - csak ha kinyomtatod -, nem blog és nem is hagyományos magazin. A Kuster bűvös kezei alatt és számtalan kreatív ötlete nyomán mégis olyan lett, mint egy újság, amiben Magyarország, Európa, Ázsia, Afrika, Amerika oldalak vannak, ami kicsit betekintést ad abba, hogy hoppá, hoppá, mi valóban többet blogolunk, mint négy éve.
    { komment (3) } { permalink }  
    Vénusz beveszi a skót fővárost
    Szerelmi fészekké alakul át a Skót Nemzeti Galéria egy egyedi marketing-ötletnek köszönhetően áprilisban. Az edinburghi intézményben a szerelem istennőjének, Vénusznak szentelnek külön tárlatot; s a tervek szerint az egyik este csak a szingliké lesz, akik talán épp Titian: Vénusz kiemelkedik a tengerből című alkotása láttán (lásd fotónkat egy kilttel cenzúrázva) fognak egymásba szeretni. A Skót Parlament néhány képviselője - kultúrszeretetből vagy szingliség okán - máris jelezte részvételét a nem mindennapi eseményen. Részletek alább...
    { komment (0) } { permalink }   { tovább }
    Gyilkosság állami megrendelésre
    Észak-Koreáról igazi rémtörténeteket hallani, a sztálinizmus még álló bástyájában az elmúlt öt évben állítólag többmillióan váltak éhínség áldozatává. Kim Dzsong Il államelnök őrületeiről megannyi cikk, könyv jelent meg. Ma azonban újabb szörnyűségeket mesélt egy fizikus az ottani állapotokról. Ri Kvang Csol tavaly menekült Dél-Koreába. Egy emberi jogi kongresszuson azt állította, hogy a bármiféle testi fogyatékkal születő gyermekeket azonnal megölik. „Észak-Koreában éppen emiatt nincsenek fogyatékosok” – közölte. A meggyilkolt gyermekeket mihamarabb eltemetik. Ezt az elképesztő gyakorlatot az állam szorgalmazza.
    { komment (1) } { permalink }  
    Nincs sok értelme egy ilyen vakcinának?

    "Eddig 20 ezer dózist gyártott a madárinfluenza H5N1-es vírusa elleni oltóanyagból az Omninvest Oltóanyag-termelő és Kutatásfejlesztő Kereskedelmi Kft., amely a világon elsőként gyártja a vakcinát" - nyilatkozta az Ominveszt szóvívője a (Budapesten megjelenő) Metró újságnak. A hírt a stockholmi Metró is átvette. Anders Lindberg, a svéd Társadalmi igazgatóság járványvédelmi osztályának a szakorvosa szerint Svédországban leghamarább 2010-ben lehet szó "nagyipari" vakcínatermelésről. A késés oka az, hogy Svédországban egyáltalán nem gyártanak influenzavakcínát. "Senki sem tudja azt, hogy milyen lesz a következő pandémia-vírus. Egyáltalán nem biztos, hogy pont a H5N1 lesz, akkor meg nincs sok értelme egy ilyen vakcínának" – kommentálta a hírt a svéd szakértő, aki valószínű, hogy hallásból értesült a Metró tegnapi cikkéről, amely így folytatódott: "Emberről emberre azonban nem terjed és bízunk benne, hogy nem is jön majd létre egy ilyen mutáns vírus. Ám ha ez megtörténik, attól számítva, hogy az Egészségügyi Világszervezet izolálja és átadja számunkra a vírust, két hónap alatt gyártunk ellenvakcinát - folytatta a szóvivő.

    { komment (1) } { permalink }  
    Metróterroristák és utazó karmesterek

    Megütöttem az SMS-ujjam. Jobban mondva becsípte az emelhető íróasztal, amit a születésnapomra kaptam a Zasszonytól. Villanymotor segítségével gombnyomásra emelkedik-süllyed. Csak az a baj vele, hogy a vezetékeinél fogva ráncigálja a földre állított számítógépet. Éppen azt igazgattam, amikor a Zasszony belibbent, és "Úgy-e, hogy nagyon örülsz!?" felkiáltással megnyomta az egyik gombot. Aprót sikkantottam. Sikerült sajnáltatni magam, aztán hamarabb feledésbe merültem mint Gorbacsov. A reggeli kávé mellé a polgári napilapot, a Svenska Dagbladetet olvastam. Az egyik cikkben a szociáldemokrata - szosszé-nak rövidítik - miniszterek havi fizetésével (bruttó 11.000 Eu, és az esetleges sikertelen választás után érvénybe lépő, százezerre rúgó ú.n. "ejtőernyő"- biztosításukkal hergelték a korán kelő olvasót.

    { komment (0) } { permalink }   { tovább }
    Döglött madarak a svéd parlament mellett
    Ma reggel bemondta a rádió, hogy két döglött vizimadarat találtak a Stockholmot keresztben átszelő Strömmenben. Úgy látszik, párja került a vasárnap óta döglött kacsámnak. A stockholmi Express on-line változata vastagbetűs címmel kiáltja a világnak: Döda fåglar hittade vid riksdagen azaz Döglött madarakat találtak a Parlament mellett.
    { komment (0) } { permalink }  
    Magyar fotók a Skót Parlamentben - helyszíni riport!

    Scotland ügynök megígérte, be is tartja jól. Örömteli hír tehát, hogy megnyílt az első magyar fotókiállítás a Skót Parlament épületében, köszönhetően az Albannach Skót Kulturális Egyesületnek és néhány skót politikusnak, akik örömmel segítették a magyar tárlat létrehozását. Az impozáns épületben egy héten át lesz látható a tabló, amelynek különleges időszerűségét az Edinburghban megtartott Magyar Nap, a hagyományos márciusi ünnepség adja meg. Fotók és bővebb beszámoló.
    { komment (0) } { permalink }   { tovább }
    Ronaldinho!

    Bodil Malmsten svéd költőnő írja a blogján: "Micsoda kiváltság távirányító-gombnyomásra Ronaldinhot nézni! Ahogy táncol a pályán – habár a táncol túl egyszerű szó – és amikor megáll, az a pillanat a lépés után és előtte. Úgy érzed, hogy éppen akkor értetted meg a focit, régi barátaid felébrednek örök álmukból, megértően bólogatnak, és jó éjszakát kívánnak." Ebből kiderül az, hogy Bodil nem a focipályán nőtt fel és az is, hogy a Barcelona-Chelsea meccset látta. Szerencséje volt. A Real Madrid–Arsenal meccsen a szemet gyönyörködtető pörgetések, villámgyors nekirugaszkodások helyett egy másik, egyre inkább teret hódító technikai megoldás riasztotta volna el: a belecsúszó szerelés. Ellentétben a klasszikus „Mátrai-féle” becsúszó szereléssel, a _bele_csúszó szerelés több mozzanatból áll.
    { komment (0) } { permalink }   { tovább }
    Scotland ügynök bejelentkezik
    Kedves Bloggerek, kedves Déli Riporter, Mylord, Pocakos és a többiek. Gyors kapcsolat után örömmel jelentem, hogy némi hóvihar és vízszintes eső után sikerült kisebb delegációnkkal eljutnunk a Skót Parlamentbe, ahol megnyitottuk az első magyar fotókiállítást. A részleteket később. Már megérkezett az asztalhoz az újabb sör, úgy hogy jelentés vége. Scotland ügynök, Murrayfield Hotel Bar, Edinburgh, Skócia. Enter...
    { komment (3) } { permalink }   { tovább }
    Kicsit beach
    Nem öntömjén - utalva a címre - inkább csak örömünket fejezi ki, hogy valami változott a blogon. Új, kibővített rovatrendszert hoztunk létre, mely csak első lépcső a változásban, a többi maradjon meglepetés, fedje balladai homály, de csak egy darabig, addig, amíg el nem készülünk vele. Új rovatunk a Négyszemközt, mely feltöltés alatt áll, és rendhagyó interjúkat tartalmaz majd, a Parlament light, melybe parlaMentes, velünk történt, politikához, parlamenthez csak kicsit, vagy sehogysem kapcsolódó történeteket pakolunk. Ja és a Retro, melyet azért hoztunk létre, mert eddig sok régi parlamenti történetről emlékeztünk meg, bogarásztuk a százéves újságokat, helye meg nem volt, hát, gondoltuk, csináljunk neki egy rovatot, hogy könnyebben megtalálhassuk a múlt-postokat. Na eddig tart a szolgálati közlemény, ha fejlemény van, újból jelentkezünk. Kikapcs.
    { komment (0) } { permalink }  
    Párizsban járt az ősz államelnök
    Amikor közvetlen ismerőseimmel közöltem, Párizsba utazom, valamilyen oknál fogva mindenki úgy nézett rám, mintha meg akarna ölni. A „megszólítottak” tekintete mindent elárult: A kampány kellős közepén képes vagyok itt hagyni a pácban egy egész országot, s a fény városában lébecolni? Mielőtt elsüllyedtem volna szégyenemben, igyekeztem magabiztos, sőt kissé lekicsinylő hangsúllyal válaszolni, hogy a másik érezze, itt bizony nagy hibát követett el: Méghogy én ilyet tennék? – kérdeztem felháborodottan, s vörösödő fejjel. - Felháborító! Magával a köztársasági elnökkel megyek Párizsba. „Az ő kíséretének leszek a tagja” – közöltem, miközben igyekeztem a fejemet feljebb és feljebb emelni, hogy a másik lássa: lám, nem vagyok akárki!
    { komment (2) } { permalink }   { tovább }
    Könnyelmű tett, avagy: a svéd madártetemek
    Zsoltson madárvész-bizonyítékot talált. Fotózott, újsággal egyezkedett, de végül nem kapta szárnyra a világhír: "Az utolsó digitális kockák voltak hátra, amikor egy fekete, lebegő tárgyat vettem észre a vízben. A teleobjektívvel bezoomoltam. Egy kacsa volt, a fejét furcsa szögben a víz alatt tartotta. Azaz inkább a víz tartotta a fejét. A parton ácsorgók közül mások is észrevették, és a maroktelefonjaikkal a kezükben azon tanakodtak, hogy a rendőrséget vagy a nemzeti mentőszolgálatot értesítsék. Mások aggodalmas arckifejezéssel vizsgálták a cipőjük talpát, nem léptek-e bele fertőzött madárszarba. Döglött kacsa ilyen népszerűségnek még nem örvendett. Én addig különböző szögekből lefényképeztem, majd metróra pattantam, és egy óra múlva már az egyik tabloid újság szolgálatos szerkesztőjével egyezkedtem a fényképek kizárólagos jogáról."
    { komment (0) } { permalink }   { tovább }
    Jobban élünk, mint négy éve

    Többször foglalkoztunk már Kubával, az unió állásfoglalásával, mely többi között az emberi jogok tiszteletben tartását követelte az öreg Castrótól, vagy azokkal a liberális politikusokkal, akik a Socialismo o muerte eszményét követő ország ügyében szólaltak fel az unió parlamentjében. Most csak könnyed kikapcsolódásként bizonyos szószerkezeteket vizsgálunk meg, melyek egykor Magyarországon is összetörték a lelket. Kutakodásaink célpontja a Kubai Köztársaság Nagykövetségének oldala. A kubai fogalmazóemberek a szavak kiválasztásánál mindig ügyelnek arra, hogy azok érthetőek, szemléletesek legyenek, akár ez a régvolt magyar értelmező szerkezet, mely a jelzett személy és a vessző után kapcsolódott bele a mondatba: Tito láncos kutyája. (A kubai fotóért köszönet Jetphotographernek és a kép készítőjének, Lacinak)
    { komment (1) } { permalink }   { tovább }
    Akupunktúra
    Zsolt Zsoltson parlament- és politikamentes napot tart, amihez mi is csatlakozni fogunk. Zsoltson baratja, a sofőr és stand-up komikus Sanyi - akivel Zs. a napi eseményeket tárgyalja meg - akupunkturára ment. Bátor ember! "Levetkőztem, és igazodtam, azaz hasra feküdtem. A kínai a jobboldali ágyon fekvő, időnként nagyokat rugó pasas hátára harcászati térképet hímezett. A baloldali szomszédra sandítottam, tekintetünk találkozott. Ekkora szomorúságot szem sarkából még nem láttam. Valami nagy baja lehetett, mert még a nagylábujjából is tűk álltak ki. A kínai közben végzett a rugdalózóval, és fölém hajolt. Mélyet lélegeztem, és minden szúrás után kiengedtem egy kis levegőt.
    – Lazítani - mondta a kínzóm – Hálomnegyed óla, jönni."  - ennyit izelítőül, Zsoltson barátjának kalandjait a tovább gombra klikkelve olvashatod el.
    { komment (2) } { permalink }   { tovább }
    Kolonc a bársonyon nyakon

    A vezető svéd napilapok tegnap jóformán meg sem említették a Nemzetközi Nőnapot. Talán azért, mert a feministák 1970 óta a magukénak vallják. Emlékszem, hogy a szocializmusban sem lelkesedtünk érte. Ezen a napon munkásnők egy órával a munkaidő vége előtt mehettek haza azért, hogy beálljanak az élelmiszerbolt előtt kanyargó sorba. Na meg furcsán hangzott a „Boldog Nemzetközi Nőnapot, elvtársnő!” köszöntés. Mindegyre a „Szovjetúnió” folyóiratban gyakran szereplő Nyina Hruscsova képe jelent meg az ember szeme előtt.

    Ideje lenne rehabilitálni ezt a szép, tavaszi ünnepet. A Szovjetúnióra már csak a legöregebbek emlékeznek, és a skandináv feminizmus is beleolvadt a szélsőbal-homo-mozgalomba. Legyen március 8 az extra-elismerés ünnepe. Amikor a férfi – olyan elcsépelt közhelyekből kiindulva, mint „ sikeres férfi mögött legalább egy Nő áll, míg a sikeres nők többnyire egyedülállóak” – eltöpeng azon, hogy nem-e csupán kolonc a bársonyos bőrű, illatos nyakon.

    { komment (6) } { permalink }  
    Korai önfény?

    Egy idézet, önfény gyanánt:-), egy elhagyott blogból, Déli Riporter 2005. májusi postjából: "Ha jók az információim a 2006-os magyar választás "új fegyvere" az sms és az e-mail után a blog lesz. Persze, a mai bloghelyzethez képest nem kell nagy robbanásszerű változást várni, de hogy a kampánykelléktár egyik eszköze az internetes napló lesz, az szinte biztos. A napilapok bulvárosodása, a tabloid újságok hihetetlen sikere kellőképpen előkészíti a terepet a politikusok személyes webnaplóinak."  Gyurcsány, Lamperth, Demszky, Kovács Kálmán, Csőzik, Horn Gábor és a többi és a többi. A botrányok középpontjában is egy politikusi blog: Pásztor Tiboré. 2005. májusában ezt is írtam: "Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a kampánystartégák már most gondolkodnak azon, hogy jóval a kampány előtt indítsanak nem politikusi blogokat is, melyek politikai "alvó" állapotukból a kampány idején reaktivizálódnak. Addig is tucatnyi kapcsolódást, hivatkozást, olvasót érhetnek el. De izgalmas lesz megfigyelni a már most létező független politikai blogokat is, hogyan viselkednek majd a kampány idején: leteszik-e a garast egyik, vagy másik tábor mellett." Na ennek - mármint a reaktívnak - még nem látom nyomát. Lehet, hogy korai az önfény?
    { komment (11) } { permalink }  
    Az élő influenzarakéták Stockholmba mennek

    "Most mondta a rádió, hogy öt uppsalai patológust beoltottak madárinfluenza ellen, mert minden különösebb védőintézkedés nélkül boncolták a kacsatetemet. A helyet ahol a madártetemeket találták elkerítették, és egész Svédországban kijárási tilalmat vezettek be a háziszárnyasokra. Nem adok rá két hetet, és Stockholmba is megérkeznek az élő influenzarakéták. Akkor mit csinálnak? Bekerítik majd a parlamentet?" - mondja a mai svéd fagyos reggelen Zsoltsonnak Sanyi, az amatőr sakkozó, galambász és stand-up komikus. 
    { komment (0) } { permalink }   { tovább }
    Üdv az olvasóink között!

    Attól tartok, a Magyar Hírlapnál dolgozó Varga Gergő pontosan tudja, hogy kik írják ezt a blogot. Attól tartok, éppen ezért született meg a parlamentblogot kárhoztató írás. De végül is mindegy. Azt írja, hogy senkinek nem ajánlja. Mert az oldal semmire nem jó, azt szimplán butának tartja.  "A  blog készítőiről nem érdemes találgatásokba bocsátkozni, érdektelenek." Gratula, Gergő! Üdv, az olvasóink között!
    update: Úristen, itt lent, sokszor leírtam a mocsár szót. Bocs, Gergő!
    update 2.: Lassan írom, tökéletesen érdektelenül és bután, csak nézek ki abból a nagy buta fejemből, közben nyálam csorog, bután röhögve ütöm azt a zsíros klaviatúrát, szóra szó, betűre betű, ki tudja miért?, fogalmaznék, de nem tudok, csak azt tudom, hogy semmire sem lesz jó ez a bejegyzés, érdektelen szösszenet, de hörögve, sipítva röhögök magamon, vagy inkább az X meg a Z  betűkön, amit az előbb tömzsi ujjaimmal leütöttem, a K betű beragadt, de azt is püfölöm, persze, bután, hátha kijön belőle valami, de az istennek nem jön. Ennyi azért még összejött: januárban összesen 23133 volt a parlamentblogot látogatók összes látogatása, februárban 20598. Köszönet érte!

    { komment (17) } { permalink }  
    Kétpárti blog

    Egyelőre kétpárti, aztán több. Ez is blog. Csapody és Simon Gábor, egy madöfös és egy szoci írja.  "Írtam persze naplót, a megfelelő életkorban, de bizonyos dolgok följegyzését leszámítva úgy döntöttem már rég, hogy a kérdésre, hogy most akkor vagy a naplónak élek, vagy pedig mennek a dolgok, ahogy mennek, de nem a feljegyzés a fő cél – úgy válaszolok, hogy csak ritkán írok föl valamit emlékeztetőül, amit fontosnak gondolok. Hiszen ehhez igazából két ember kellene: az egyik, aki valóban csinálja a dolgát, meg egy másik énje, szervezője, keze, aki önmaga dolgozó felét még tovább is "ön-adminisztrálja".- írja Csapody, aki kezet fogott Putyinnal - azt hittem csontosabb, de erős a kézfogása"- és fodrásznál volt, de nem hajat nyíratni, hanem fotózkodni,  arról mesél, hogy volt régen egy soproni lobbi, amit Hiller, Kránitz, Csapody, Simon, Szájer alkotott. Pártok, amik együttműködnek. Furcsa? Nem az. Szerintem. Simon pedig arról ír, hogy újraolvasta tegnap  Debreczeni József  Népszabiban megjelent írását, melyet kötelező olvasmánynak tart minden politika iránt érdeklődő számára. "Értem, hogy miért fáj annyira a jobboldalnak az a néhány sor, amit a változó vezérről megírt. Értem és olvasom..."
    { komment (0) } { permalink }  
    Belügyér-blog

    Tudtad, hogy Tollert megharapta egy rendőrkutya, hogy Lamperthet sokkolta a szerver-ügy, és azt politikai banditizmusnak tartja? Nem? Pedig ennél több érdekességet nem találsz Lamperth Mónika belügyminiszter blogján. A szocialista politikus a vasárnapi MSZP-s programbemutatóról is ír, oly' érdekesen, meghatóan, oly' stílusbravúrral, oly'..., de hagyjuk is: "A hatalmas tömegben alig tudtam végignézni minden megye tervét, mert annyi ember kérdezett és annyi kedves biztatást kaptam, hogy csak lépésben tudtam haladni. Sajnos nem maradhattam túl sokáig, mert még dolgoznom kellett, de örülök, hogy ekkora az érdeklődés az új programunk iránt."
    { komment (3) } { permalink }  
    Blogol az uniós képviselő

    Becsey Zsolt uniós fideszes képviselő pikírt postunkra reagált, köszöni, hogy olvassuk, és azt írja: "Munkatársaim Szegeden találtak arra a lehetőségre, hogy ilyen blogokat indítanak, és ebbe is bekapcsolódom. Mondják, hogy sokan inkább ebbe szertnek beleolvasni, hiszen így jobban megismerhetnek valakit, mint csak a honalpon keresztül. Nyilván az elején csak feltöltöttük néhány anyaggal, ami amúgy is megvolt, hátha valaki pontosan erre a naplóformára indul be. Bevallom Én nem ismertem ezt a formát, de látva a több hozzászólót, azt megállapíthatom, hogy sokan olvassák. Ez öröm, ezért természetesen magam is fogok ebben a formában levelezni.(..)" "Ma pédául itt Budapesten ütöm a gépet, hiszen már tegnap éjszaka haza tudtam jönni Brüsszelből. Ilynekor nagyon fáradt vagyok. De hála Istennek azért itthon is van sok munkám, lehetőségem. Szombaton például a feleségemmel Bálba megyek. Szegedena délvidékiekért lesz jótékonysági est. Örülök, hoyg ennek a védnökölésére felkértek, legalább most újra beszélni tudok Édesanyámmal is, akinek Karácsonykor eltört a térdkalácsa, és azóta két műtéttel terhelve most otthon kell feküdnie. Meg aztán legalább találkozhatok Szőregen is néhány rózsatermesztővel, meg érdeklődőkkel. Tudják, ez nekem a gyerkkoromat juttatja eszembe, hiszen apám Balástyán meg Dócon dolgozott a kolhozban, és megszerettem a homokot.(..)"  
    Egyszer "leteremtettük", de most jelentsük ki: szurkolunk a bloghoz!
    { komment (2) } { permalink }  
    Konzervjövő és pörge kalap

    "A választások szinhelyei olyan benyomást keltenek, mint valami mulatóhely a lezajlott vigalom után. A nagy piaczon a hóréteg sárrá taposva, szerte-széjjel törött üvegek, ujságpapirosok hevernek, itt-ott egy-egy gazdátlan, gyűrött pörge kalap is akad. A házakról, a vesztes párt lobogói eltüntek, a győztesek zászlói is megritkultak, közbe-közbe a rudról szomoruan fityeg le egy-két szines foszlány, mint panaszos bizonyitéka az ellenpárt haragjának. A korcsmák udvarán lebontják a hevenyészett fabódékat, a laczikonyhák nyitott tűzhelyei visszakerűlnek a kamarába, odabenn pedig korcsmáros uram összeül élete párjával és olyan buzgón számítgatja a hasznot, vagy a kárt, hogy beleizzad az üstöke". (Vasárnapi Újság 1905. február 5.) Persze, hol vagyunk még ettől, de lelki szemeim előtt - szokták így mondani volt - már látom a gazdátlan pörge kalapok mellett, a netszemétdombokra kihajított,  összegyűrt url-eket, választási szájtokat. (Képzavarosban halászok!) Íme egy még virulens példány, a fiatal baloldal képregénykedvelőinek alkotása: a konzervjövő.

    { komment (0) } { permalink }  
     
     
    © parlamentblog.hu
    Az oldalon szereplõ bejegyzések, vagy annak részletei csak a parlamentblog.hu-ra való hivatkozással használhatók fel

    Reklámozz minket!
    Helyezd el honlapodon a ParlamentBLOG egy bannerét (120×240 vagy 468×60), és
    cserébe mi is kirakjuk a Te álló banneredet! Csak szólj.